Napi Elixír a testnek és a léleknek


Az egészség nem csoda, hanem tudás és cselekvés kérdése. A holisztikus gyógyulás alapja a megértés.

A Napi Elixír olyan ismeretterjesztő írásokat kínál, amelyek nemcsak a fizikai jóllét, hanem a motiváció és a belső harmónia megteremtésében is segítség lehet.

Paprika + Paradicsom: C-vitamin és likopin dömping

Narancs? Ugyan. A magyar lecsó az igazi

C-vitamin–likopin power-mix — hozd ki belőle

a maximumot.

Tartalom:

Miért ez a páros?

Ha magyar konyha, akkor paprikás illat, friss paradicsom, és igen: egy tányér lecsó, ami fél családi legendáriumot eltart. De miért érdemes külön is ránézni erre a mindennapi duóra? Mert a paprika a C-vitamin egyik királya (szín és fajta függvényében nagyjából 80–250 mg/100 g), a paradicsom pedig likopinban erős – ez az a karotinoid, amely hőkezelve és kevés zsiradékkal párosítva még jobban hasznosul. Magyarul: ha salátába, lecsóba vagy akár rántottába teszed őket, egyszerre kapsz gyorsan hasznosuló antioxidáns-koktélt.

A „paprika C-vitamin” páros nemcsak az immunrendszerednek kedvez, hanem segít a vas felszívódásában is, míg a „paradicsom likopin” a bőr és az érrendszer jóbarátja. A kettő együtt olyan, mint egy jól összerakott zenekar: a paprika hozza a friss, savanykás magasakat, a paradicsom a selymes mélyeket, olívaolajjal „hangolva” pedig a likopin biohasznosulása látványosan javul. Ezért működik ennyire a klasszikus: egy kevés hagyma, paprika, paradicsom, pici olaj – és máris egészségesebb lecsó születik, nem csak finom.

Közben nem feledkezünk meg a valóságról sem: melyik paprika tartalmazza a legtöbb C-vitamint? A paradicsom nyersen vagy főzve egészségesebb? Mennyit segít az olaj a likopin felszívódásában? Mi a helyzet hisztaminérzékenységnél vagy reflux esetén? És hogyan készíts egészséges, mégis élvezetes „lecsó likopin” verziót?

Rövid tudomány: mi a C-vitamin és a likopin?

C-vitamin (aszkorbinsav): vízben oldódó vitamin, az EU-s referencia beviteli érték (NRV) 80 mg/nap. Erős antioxidáns, hozzájárul a kollagénszintézishez (így a bőr, az erek, a porcok és a csontok normál állapotához), támogatja az immunrendszert, és fokozza a nem-hem vas felszívódását – ezért ütős a „paprika C-vitamin” párosítás. A C-vitamin hőre és hosszú főzésre érzékeny, ezért a kíméletes hőkezelés vagy a nyers fogyasztás segít többet megőrizni.

Likopin: zsírban oldódó karotinoid, leginkább a paradicsomban és paradicsomkészítményekben találod („paradicsom likopin”). A hőkezelés (pl. szósz, lecsó) felszabadítja a sejtfalból, a zsiradék pedig javítja a felszívódását (micellaképződés). Emiatt a paradicsompüré, -szósz vagy a lecsó gyakran jobban hasznosuló likopint ad, mint a teljesen nyers paradicsom. Biokémiai háttér a karotinoidok (köztük a likopin) oldódásáról és a zsiradék szerepéről

Lényeg röviden: a paprika gyorsan beváltható C-vitamin-forrás, a paradicsom pedig likopinban gazdag; ha zsiradékkal és lassú kíméletes hővel készíted (saláta kevés zsiradékkal, lecsó, rántotta), az antioxidánsok biohasznosulása összességében jobb lesz.

Paprika: a C-vitamin erőmű

Szent-Györgyi Albert nevét nem lehet kihagyni: a 1937-es orvosi Nobel-díját részben a C-vitamin (aszkorbinsav) kutatásáért kapta, és itthonról nézve külön szép adalék, hogy felismerte: a paprika kimagasló C-vitamin-forrás. (Nobel Prize – summary,).


A paprika (Capsicum annuum) Amerikából érkezett Európába a 16. században – a Kolumbusz utáni „nagy csere” részeként –, és pár száz év alatt a magyar konyha alappillérévé vált (cecei, szentesi, szegedi, kalocsai fűszerpaprikák bogyiszlói erős, alma és a most divatosak, kaliforniai, kápia, hegyes erős stb.)

Melyik paprika mennyi C-vitamint ad?

A C-vitamin-tartalom fajta és érettség szerint széles sávban mozog. Jó fogódzók 100 g nyers paprikára:

  • Sárga kaliforniai: kb. ~180 mg/100 g (nagyon magas).

  • Piros kaliforniai: kb. 140–150 mg/100 g.

  • Zöld (éretlenebb): jellemzően ~80–120 mg/100 g.

  • Hazai összefoglaló (jó „mezőhír”): 80–250 mg/100 g tartomány reális, és az érett, sárga/piros példányok általában magasabbak.
    Összehasonlításképp: gyakran több C-vitamint ad, mint sok citrus. Előkészítés, ami nem „égeti ki” a C-t

A C-vitamin vízben oldódó és hőérzékeny: hosszú főzés, bő vízben rotyogtatás nagyobb veszteség. A rövid, kíméletes hő (párolás, gyors pirítás kevés vízzel/fedő alatt) több C-t őriz meg; a mikró/ gőzölés gyakran a legjobb megtartást adja.

Gyors ötletek

  • Ropogós saláták: nyersen, citromos-fokhagymás öntettel.

  • Hideg mártogatós: joghurtos-fűszeres krém mellé csíkokra vágva.

  • Lecsó: a paprikacsíkok egy részét utólag add hozzá a végén, hogy több C-vitamin maradjon – a paradicsom likopinja közben a zsiradékkal szépen hasznosul (erről a következő rész szól).

Egészségügyi előnyök

A „paprika C-vitamin” páros immunrendszer-támogató, segíti a kollagénszintézist (bőr, erek, porcok), és fokozza a nem-hem vas felszívódását – ezért érdemes vasforrással (pl. hüvelyes, teljes értékű gabona) együtt fogyasztani.

Mezőhír (gyors tény): a paprika 80–250 mg/100 g C-vitamint tud, frissesség és fajta számít – a sárga/piros általában csúcstartó.

Paradicsom: a likopin bajnoka

A paradicsom (Solanum lycopersicum) Dél-Amerikából indult, és a 16. században került Európába a nagy felfedezések korában. Nálunk sokáig dísznövényként is nézegették, sőt a „szerelemalma” elnevezés (love apple, pomme d’amour) is keringett róla – nem véletlen, a telt piros termés épp úgy dísz, mint étel. Ma már a magyar konyha alapja: leves, szósz, lecsó, rántotta – és mind mögött ott áll egy kulcs-összetevő: a likopin.

Miért jobb néha a főtt?

A likopin egy karotinoid, zsírban oldódó antioxidáns. A paradicsomsejtek falai hő hatására fellazulnak, a likopin „felszabadul”, és könnyebben felszívódik. Ráadásul a cisz-izomerek aránya nő, amelyek a bélrendszerben jobban hasznosulnak. Ha kevés zsiradékkal készíted (pirítás, párolás, szósz), az epesók segítségével micellák képződnek – ez az a „szállítójármű”, amellyel a likopin tényleg átjut a felszívódásig. Röviden: egy adag kíméletesen főzött paradicsomszósz több hasznosuló likopint adhat, mint ugyanannyi nyers paradicsom.

Klasszikusok okosan

A paradicsomszósz, a shakshuka vagy a lecsó-alap mind zsiradékkal készül – és ez most kivételesen nem „bűn”, hanem biokémia: segíti a likopin hasznosulását. Praktika: lassabb  főzés; közepes láng, fedő, alacsonyabb hő = kevesebb tápanyagveszteség, jobb íz. Friss bazsalikom, fokhagyma, csipet só – kész az „okos” szósz, ami nem csak finom, hanem likopinban gazdag.

Egészségügyi előnyök

A likopin antioxidáns pajzs: kutatások az érrendszeri egészség támogatásával, a kedvezőbb lipidprofilokkal és bizonyos daganatos kockázatok csökkenésével összefüggést jeleznek (megőrizve a realitást: ezek nem varázspálcák, hanem étrendi mintázatok részei). Bőrfronton jó hír, hogy a rendszeres likopinbevitel fotoprotektív hatással társulhat – egyszerűbben: belülről is segítheted a bőr védekezését a mindennapi oxidatív stresszel szemben.

És egy fontos, gyakran alábecsült részlet: a paradicsom héja. Tele van rosttal, flavonoidokkal (pl. kvercetin), és antioxidánsokkal – a likopin is bőven jelen van benne. Vagyis a hámozás itt legtöbbször pazarlás. Ha a textúra zavar, passzírozd át (magok kimehetnek), de a héj java része maradjon a szószban: ettől lesz sűrűbb, ízesebb és tápanyagdúsabb.

Lényeg: a paradicsom nyersen is érték, de kíméletesen főzve + kevés zsiradékkal készítve a likopin biohasznosulása még jobb. Ha ehhez társul a paprika friss C-vitamin-ereje, megvan a nap „antioxidáns-duettje”.

C-vitaminban, és likopinban gazdag fitt tál, tele különböző paprikával, paradicsommal.

A paprika + paradicsom „kombó”: hogyan hozd ki a maximumot?

Szinergia – miért működik együtt?

Röviden: a paprika C-vitaminja és a paradicsom likopinja nem rivalizálnak, hanem kiegészítik egymást. A C-vitamin vízben oldódó antioxidáns, amely kedvező, redukáló környezetet teremt az emésztőrendszerben, így közvetve segíthet megóvni a likopint az oxidációtól. A likopin felszívódásának fő motorja viszont a kíméletes hőkezelés + kevés zsiradék; a C-vitamin ehhez „asszisztál”, miközben javítja például a nem-hem vas (magyarázat) felvételét a köretből. Praktikusan: egy tányéron együtt a paprika adja a gyors C-vitamin-löketet, a paradicsom pedig a jól hasznosuló likopint.

Stratégiák – így rakd össze a tányért

  • Nyers paprika + főtt paradicsom: például lecsó vagy paradicsomszósz kevés zsiradékkal, és tálaláskor friss paprikacsíkokkal megkoronázva.

  • Saláta „duett”: kockázott paradicsom, csíkokra vágott paprika, kevés növényi zsiradék alapú öntet (citrom + fokhagyma + csipet só).

Időzítés és előkészítés – apróság, nagy különbség

  • Paradicsom: lassú tűzön, fedő alatt főzd; cél a sejtfalak „feltárása”, nem a szétforralás.

  • Paprika: a végén forgasd bele (vagy frissen add a tetejére), hogy a C-vitamin minél nagyobb része megmaradjon.

  • Textúra-trükk: ha a héj zavar, passzírozd – de ne hámozd le teljesen; a héj rostot, flavonoidokat és likopint is ad.

Tálalási hackek – hogy tényleg a maximumot kapd

  • Egy kevés extra szűz növényi zsiradék (pl. olíva) a végén: segíti a likopin micellaképződését, így a felszívódását.

  • Teljes kiőrlésű köret (barna rizs, bulgur, teljes kiőrlésű pita): rost + ásványi anyagok; a C-vitamin felerősíti a vas hasznosulását.

  • Friss zöldfűszerek (bazsalikom, petrezselyem): plusz polifenolok, jobb íz, kevesebb sóigény.

  • Hőfok-kontroll: közepes láng, rövid idő; a likopin hőstabil, a C-vitamin viszont kényesebb.

Vásárlás, szezon, tárolás

Paprika – mit nézz? Feszes, fényes héj, „súlyos” tapintás, intenzív illat. A „cipka” legyen friss, harsányzöld, ne fakó, ne barnuló. Kerüld a papírvékony, üvegkemény, íztelen húsú „piacos” darabokat – ez gyakran túlöntözés és „varázsszerek” jele. Szezonban (nyár–kora ősz) a legjobb az íz–illat–ropogás hármas.

Tárolás: Tedd a paprikát mosatlanul, szárazon a zöldséges fiókba, mikroperforált zacskóban (pár kis lyuk a nejlonon) vagy lazán zárható dobozban.

Paradicsom – hogyan válassz? Olyat vegyél, amin rajta van a „cipka”, és az is friss, nem fonnyadt. A héj legyen ép, a termés rugalmas, de nem kőkemény. A legjobb ízért szobahőn érjen (napfénytől védve): a hűtő aromavesztést okozhat. Ha már túlérett, szósznak főzd ételhez (lassú tűz, kevés zsiradék) – így a likopinból is jól profitálsz. Praktika: ha mégis hűtőbe tetted, fogyasztás előtt hagyd szobahőre visszamelegedni, az illatok így jobban visszajönnek.

Piaci kisokos – gyors ellenőrzőlista

  • Szín: élénk, fényes, egységes (foltosodás, szürkés árnyalat = no).

  • Tapintás: paprika „tömör–ruganyos”, paradicsom „rugalmas–nem lisztes”.

  • Illat: legyen friss, zöldséges–fűszeres; a „semmilyen” sokszor jelzi a túl korai szedést.

  • Szezon: nyár–kora ősz a csúcs; télen inkább főzve, rövid ideig, kevés zsiradékkal.

Egy erős háttér a tároláshoz: UC Davis Postharvest – zöldségek tárolási ajánlásai. (postharvest.ucdavis.edu)

Kinek érdemes óvatosnak lennie? És mennyit fogyasszunk belőle?

A paprika + paradicsom páros a legtöbb embernek barátságos, de van pár helyzet, amikor érdemes finoman bánni vele.


Reflux/GERD esetén a savas paradicsom csípheti a nyelőcsövet: figyeld a saját tüneteidet. Segíthet a kíméletes főzés, a zsiradék hozzáadása (jobb likopin-hasznosulás, lágyabb érzet), és a kisebb adag + kevés teljes értékű köret (lassabb gyomorürülés). Ha egy étel „visszaköszön”, csökkentsd az adagot, vagy tarts „paradicsommentes” napokat.


Hisztaminérzékenység esetén a paradicsom sokaknál problémás lehet (egyeseknél hisztamint is hordozhat, másoknál felszabadítást válthat ki). Itt kulcs az egyéni tolerancia: frissen fogyasztva, rövidebb ideig tárolva, kisebb adagban próbáld; ha tünetet észlelsz (pl. kipirulás, fejfájás), ritkítsd vagy kerüld.
Az  itt leírtak nem helyettesítik az orvosi tanácsot; krónikus panasz esetén beszélj szakemberrel.

Gyors „adagolás” hétköznapra

  • Paprika (C-vitamin): egy nagy kaliforniai paprika (fajtától és tömegtől függően) bőven fedezheti a napi 80 mg NRV-t. Praktikusan: egy „tenyérnyi–két tenyérnyi” nyers vagy a főzés végén hozzáadott paprika már szép C-vitamin-löketet ad.

  • Paradicsom (likopin): egy csésze (kb. 200–250 ml) kíméletesen főzött paradicsomszósz kevés zsiradékkal elkészítve jó likopin-forrás; a hő és a zsiradék együtt javítja a biohasznosulást.

Mennyit és milyen gyakran? Napi szinten nyugodtan célozhatsz 1 nagy paprikára (salátában, mártogatóval, vagy lecsó tetejére frissen szelve), és heti 3–5 alkalommal egy paradicsomos fogásra (szósz, shakshuka, lecsó-alap). Érzékenység esetén haladj a „kevesebb több” elv alapján: felezett adagok, majd óvatos emelés, mindig a saját tested visszajelzései szerint.

Tálalási tipp az óvatossági sávban: ha a paradicsom savassága gond, lágyítsd teljes kiőrlésű körettel, adj hozzá friss zöldfűszert, és a paprikát utólag forgasd bele – így a C-vitaminból is több marad, a paradicsom pedig „szelídebb”.

GYIK

Nyers vagy főtt paradicsom a jobb?

Likopin szempontból a kíméletesen főzött + kevés zsiradékkal készült paradicsom a nyerő: a hő feltárja a sejtfalakat, nő a jobban hasznosuló (cisz) izomerek aránya, a zsiradék pedig segíti a micellaképződést és a felszívódást. A nyers paradicsom ettől még érték: vizet, rostot, folátot, C-vitamint hoz. A legjobb stratégia a kombó: főtt paradicsomos alap (szósz, lecsó), a végén friss paprikával megkoronázva.

A C-vitamin „elfő”?

A C-vitamin vízben oldódó és hőérzékeny: a hosszú főzés, a bő víz és a sok levegőztetés csökkenti a mennyiségét. Mit tehetsz? Rövid hőkezelés, fedő, kevés víz, nagyobb darabolás (kisebb felület = kevesebb veszteség), és a paprika a végén menjen az ételbe vagy nyersen, köretként. Tárolásnál: hűvös, fénytől védett hely; a túl hosszú állás szintén apasztja a C-t.

Melyik paprika a leg C-vitamin dúsabb?

Fajtától és érettségtől függ, de az érettebb színek általában nyerők: sárga/piros kaliforniai gyakran a csúcson, a zöld visszafogottabb. Reális tartomány 80–250 mg/100 g; ez gyakran több, mint számos citrusféle. Praktikusan: egy nagy kaliforniai paprika bőven el tudja érni a „hivatalos” napi igényedet.

Mennyi a napi C-vitamin-szükséglet?

Hivatalos EU NRV: 80 mg/nap. Egyéni igény ennél lehet magasabb alkat, életmód, stressz vagy dohányzás mellett. Érdekesség: Szent-Györgyi Albert élete végéig napi ~3000 mg C-vitamint szedett – ez nem ajánlás, hanem történeti érdekesség. A nagy dózis emésztőrendszeri panaszt okozhat, vesekő-hajlamnál különösen légy óvatos. Iránytű: tartsd a kiegyensúlyozott étrendet, és figyeld a saját toleranciádat.

Mennyi a likopin „szükséglet”?

Nincs hivatalos RDA/NRV. A kutatásokban napi ~20–30 mg likopin bevitel már érdemi szint a keringési és egyes daganatos kockázati összefüggések vizsgálatában. Ezt a mennyiséget konyhanyelven így képzeld el: egy nagy pohár (kb. 2,5–3 dl) sűrű, lassan főzött házi paradicsomlé, vagy 2–3 evőkanál jó sűrű paradicsomsűrítmény is elérheti – a pontos tartalom a fajtától és a sűrűségtől függ. A zsiradék jelenléte (pl. a főzésnél vagy tálaláskor) látványosan javítja a hasznosulást.

Hogyan főzzük be jól otthon a paradicsomot?

Úgy, hogy ne víz úszkáljon a tetején, hanem sűrű, fényes legyen az üvegben. A piacokon néha látni olyat, ahol a paradicsom felett 4–6 cm „lötty” áll – ez tipikusan alig főzött, gyorsan passzírozott anyag. A jó házi változat ezzel szemben majdnem sűrű, mint egy minőségi ketchup, és nem válik szét.

Így csináld: válaszd a jól beérett, illatos paradicsomot. Mosd, csumázd, darabold. Lassú tűzön kezdd főzni, forrástól számítva legalább 2–3 órán át (a paradicsom lédússágától függően), időnként megkeverve, hogy a víz elpárologjon és besűrűsödjön.

Vedd le a tűzről, pár percet hűtsd, majd botmixerrel 4–6 percig turmixold: cél, hogy a héj ne látszódjon, csak a magok maradjanak épek – a héj mikrorostja sűrít, és benne van egy csomó antioxidáns, flavonoid, béta-karotin és likopin.

Ezután passzírozd át (a mag és maradék, kevés héj kijön), tedd vissza a tűzre, forralj rajta egyet, majd forrón üvegbe töltöd, és szárazdunsztba teszed legalább 2 napra.

Tartósítószer nélkül is jól eláll – ha tiszta üveggel, rendes hőkezeléssel dolgozol.

(Mindig tartsd be a biztonságos befőzési higiénét.)

Magyarázat:

Megértem, fura szókapcsolat. 🙂
„Nem-hem vas” = a növényi ételekben (hüvelyesek, teljes gabonák, olajos magvak, leveles zöldek) lévő vasformára mondjuk. Ezzel szemben a „hem vas” a húsokban/halakban található, és könnyebben szívódik fel.

  • Hem vas (állati): kb. 15–35% felszívódás, kevésbé befolyásolják gátló anyagok.

  • Nem-hem vas (növényi): kb. 2–20% felszívódás, erősen függ attól, mi van még a tányéron.

Miért írtam, hogy a C-vitamin segíti a nem-hem vas felvételét?
Mert a C-vitamin redukálja a vasat Fe³⁺-ból Fe²⁺-vá, és oldható komplexet képez vele így a bélben sokkal jobban felszívódik. Egy C-vitaminban gazdag étel (pl. paprika) a növényi vas hasznosulását többszörösére emelheti.

Gyakorlati fordítás a tányérra:

  • Lencse/bab + paprika (nyersen vagy a főzés végén hozzáadva).

  • Spenót + paprikás-paradicsomos köret.

  • Teljes kiőrlésű gabona + paprikás saláta.

Ami gátolhatja a növényi vas felszívódását a főétkezés körül (±1–2 óra):

  • erős tea/kávé (csersav, polifenolok),

  • nagy adag kalcium (pl. kalciumtabletta),

  • fitátok (nyers korpa, csírázatlan gabona) – kovászolás/áztatás/csíráztatás enyhít.

Extra tipp: kovászos, teljes kiőrlésű kenyér + paprikás-paradicsomos feltét jó kompromisszum; a kovász csökkenti a fitátot, a paprika C-vitaminja meg „felhúzza” a vasat.

(Ha valakinek vasraktározási gondja van – pl. hemokromatózis –, ne fokozza ész nélkül a vasfelszívódást: ez már orvosi kérdés.)

 

Lecsó, egy cseppet másképp(krémes zaft, roppanós paprika)

Egy tányér lecsó likopinban gazdag paradicsommal, roppanós paprikával, kolbásszal.

Elkészítés:

1.    Szalonna alap:
A szalonnát felkockázod, kisütöd a zsiradékát, a tepertőt kiszeded (tálaláskor visszadobhatod a tetejére).

2.    Hagyma + paprika (3/4):
Az apróra vágott hagymát a zsiradékon üvegesre dinszteled, majd hozzáadod az ízlés szerint apróra vágott paprika kb. 3/4-ét, és kissé lepirítod.

3.    Paradicsom + fűszerek:
Rámegy az apróra vágott paradicsom és a fűszerek (só, bors, esetleg csípős).
A piros fűszerpaprika kérdése örök vita: lehet kihagyni, de aki szereti (én a tejberizsbe is tennék, ha nem lenne ciki), tehet bele egy keveset.

4.    Lassú főzés, krémesítés:
Lassú tűzön főzöd, amíg krémes, sűrű zaft nem lesz. Ha nagyon sűrű, max. pár kanál víz mehet alá, de nem lecsó az, ahol a paprika és a paradicsom vízben úszik.

5.    Kolbász + maradék paprika:


Amikor kb. 3/4-ig kész, hozzáadod a felkarikázott kolbászt és a maradék paprikát. Így a paprika roppanós marad (és a C-vitaminból is több).

6.    Tálalás:
A tetejére visszamehet a tepertő. Köretnek mehet rizs vagy tarhonya, ki hogy szereti — én magában eszem.

Rövid lényeg: zsiradékos alap, rövid lepirítás, lassú sűrítés, a paprika egy része csak a végén — így lesz egyszerre krémes a zaft és roppanós a paprika.

Köszönöm, hogy elolvastad!

Széphegyi Géza, szerző aláírása.
🔔 Ha tetszett, amit olvastál kérlek segíts egy megosztással!
👉 Friss írásokért csatlakozz a Napi Elixír Facebook csoportunkhoz
👉 vagy kövess be minket a Facebook oldalunkon is!
««« Vissza a blogokhoz

FIGYELEM!

A honlapon megjelenő írások, nem feltétlenül, és nem minden esetben egyeznek a tulajdonos véleményével. Ismeretterjesztés célját szolgálják. A termékek ismertetése esetén a táplálékkiegészítők, az idevonatkozó szabályozás értelmében, NEM gyógyszerek, NEM gyógyhatású készítmények. A termékekről megjelenő, leírások, terméktapasztalatok, NEM orvosi, egészségügyi tanácsok, CSAK az egyén személyes tapasztalatát tükrözik. Az oldalon megjelenő írások EGYIKE SEM, orvosi, természetgyógyászi tanács. Kizárólag a megismerés célját szolgálja. Az itt megszerzett ismeretek NEM alkalmasak diagnózis, illetve öndiagnózis felállítására! Betegség esetén minden esetben keresse fel a megfelelő egészségügyi szakembert.

%

FIGYELEM!

A honlapon megjelenő minden tartalom szerzői jogvédelem alatt áll.

Bármilyen felhasználásuk, kizárólag a honlaptulajdonos írásos engedélyével lehetséges!