Napi Elixír a testnek és a léleknek

Az egészség nem csoda, hanem tudás és cselekvés kérdése. A holisztikus gyógyulás alapja a megértés.

A Napi Elixír olyan ismeretterjesztő írásokat kínál, amelyek nemcsak a fizikai jóllét, hanem a motiváció és a belső harmónia megteremtésében is segítség lehet.

Betegségek főbb csoportjai röviden-2

3. Daganatos betegségek (neopláziák)

Jóindulatú daganatok (benignus tumorok)

A jóindulatú daganatok nem terjednek át más szervekre, és általában nem életveszélyesek, bár növekedésük problémákat okozhat. • Lipóma – zsírsejtekből álló, általában fájdalmatlan, bőr alatti csomó. • Adenóma – mirigyes szövetekből kialakuló daganat, amely a vastagbélben, májban, pajzsmirigyben is megjelenhet. • Mióma (leiomyoma) – a méh simaizomzatából kialakuló, gyakran panaszmentes jóindulatú daganat. • Fibroma – rostos kötőszövetből kialakuló jóindulatú tumor. • Neurinóma (Schwannoma) – az idegrendszer támasztósejtjeiből (Schwann-sejtek) kialakuló tumor. • Papilloma – a bőr vagy a nyálkahártya felszínén növekedő daganat, például HPV által okozott szemölcsök. • Osteoma – a csontok felszínén kialakuló jóindulatú csonttumor.

Rosszindulatú daganatok (malignus tumorok, rákos megbetegedések)


A rosszindulatú daganatok képesek más szervekre átterjedni (metasztázisokat képezni), és kezelés nélkül életveszélyessé válhatnak.
• Leukémia – a csontvelőben kialakuló rosszindulatú vérképzőszervi daganat, amely rendellenes fehérvérsejtek túltermelésével jár.
• Tüdőrák – a tüdő szövetéből kiinduló rosszindulatú daganat, amely gyakran a dohányzáshoz kapcsolódik.
• Melanoma – a bőr pigmentsejtjeiből (melanociták) kialakuló agresszív bőrrák.
• Emlőrák – az emlő szöveteiből kiinduló rosszindulatú daganat, amely nők körében a leggyakoribb daganatos megbetegedés.
• Prosztatarák – a prosztata mirigyéből kiinduló daganat, amely főként idős férfiaknál fordul elő.
• Vastagbélrák (kolorektális rák) – a vastagbél vagy végbél nyálkahártyájából kiinduló rosszindulatú daganat.
• Gyomorrák – a gyomor szöveteit érintő daganat, amelynek gyakran a gyomorfekély az előzménye.
• Hasnyálmirigyrák – gyakran későn diagnosztizált, agresszív daganat, amely nehezen kezelhető.
• Agytumorok

  • Glioblastoma – az egyik legagresszívabb agydaganat, amely gyorsan növekszik.
  • Asztrocitóma – az agysejteket támadó rosszindulatú daganat.
    • Nyirokrendszeri daganatok (limfómák)
  • Hodgkin-limfóma – a nyirokcsomók rosszindulatú betegsége, amelyet Reed-Sternberg sejtek jelenléte jellemez.
  • Non-Hodgkin-limfóma – különböző típusú nyirokrendszeri daganatok összefoglaló neve.
    • Májrák (hepatocelluláris karcinóma, HCC) – gyakran hepatitisz B vagy C fertőzéshez, valamint alkoholos májkárosodáshoz kapcsolódik.
    • Pajzsmirigyrák – a pajzsmirigy daganatos megbetegedése, amely lehet papilláris, follikuláris, medulláris vagy anaplasztikus típusú.
    • Csontdaganatok
  • Osteosarcoma – a csontok rosszindulatú daganata, amely főként fiatalokat érint.
  • Ewing-szarkóma – a csontokban vagy a lágyrészekben kialakuló rosszindulatú daganat.
    • Bőrrákok
  • Laphámsejtes karcinóma – a bőr felső rétegéből kiinduló daganat.
  • Bazálsejtes karcinóma (basalioma) – lassan növekvő, áttétet ritkán adó bőrdaganat.
    • Méhrák (endometrium-karcinóma) – a méhnyálkahártyából kiinduló rosszindulatú daganat.
    • Petefészekrák – agresszív, gyakran későn diagnosztizált nőgyógyászati daganat.
    • Hólyagrák – a húgyhólyag nyálkahártyájából kiinduló rosszindulatú daganat, amely gyakran vérvizeléssel jár.
    • Vese- és mellékveserák – a vesékben vagy a mellékvesékben kialakuló rosszindulatú tumorok.

4. Anyagcsere-betegségek

Cukorbetegség (diabétesz) – a szervezet inzulin-termelésének zavara miatt kialakuló betegség.

  • 1-es típusú cukorbetegség – autoimmun eredetű, az inzulin teljes hiányával jár.

  • 2-es típusú cukorbetegség – inzulinrezisztenciával és relatív inzulinhiánnyal járó betegség, amely életmóddal is összefügg.

  • Gesztációs diabétesz – terhesség alatt kialakuló cukorbetegség, amely mind az anyára, mind a babára veszélyes lehet.

Köszvény – a szervezet húgysav-anyagcseréjének zavara, amely húgysavkristályok lerakódását okozza az ízületekben, fájdalmat és gyulladást eredményezve.

Pajzsmirigy-alulműködés (hypothyreosis) – a pajzsmirigy elégtelen hormontermelése, amely fáradtságot, hízást, hidegérzékenységet és lelassult anyagcserét okoz.

Pajzsmirigy-túlműködés (hyperthyreosis) – fokozott pajzsmirigyhormon-termelés, amely fogyást, szapora szívverést és idegességet eredményez.

Elhízás – a testtömeg-index (BMI) alapján meghatározott túlsúly, amely növeli a szívbetegségek, diabétesz és egyéb anyagcsere-betegségek kockázatát.

További anyagcsere-betegségek


• Metabolikus szindróma – több anyagcserezavar (elhízás, magas vérnyomás, inzulinrezisztencia, magas koleszterinszint) együttes fennállása.
• Inzulinrezisztencia – a sejtek csökkent érzékenysége az inzulinra, amely diabétesz előszobája lehet.
• Leptinrezisztencia – az éhségérzetet szabályozó leptin hormon hatásának csökkenése, amely túlevéshez és elhízáshoz vezethet.
• Fenilketonúria (PKU) – genetikai eredetű anyagcserezavar, amelyben a fenilalanin lebontása sérül, és kezeletlenül szellemi visszamaradottságot okozhat.
• Hemokromatózis – a vasanyagcsere zavara, amely a szervezetben túlzott vasfelhalmozódást eredményez, károsítva a májat, szívet és hasnyálmirigyet.
• Wilson-kór – a rézanyagcsere genetikai betegsége, amely a réz túlzott felhalmozódásához és májkárosodáshoz vezethet.
• Galaktozémia – genetikai eredetű anyagcserezavar, amely a galaktóz lebontásának zavara miatt súlyos szervkárosodást okozhat.
• Osteoporózis (csontritkulás) – a csontanyagcsere zavara, amely a csontok törékenységéhez vezet.
• Alkaptonuria – ritka genetikai anyagcserezavar, amely a homogentizinsav felhalmozódásával jár, fekete színű vizelettel és ízületi problémákkal.
• Glikogéntárolási betegségek (GSD) – a szervezet glikogén-anyagcseréjének zavara, amely energiaraktározási problémákhoz vezethet.

5. Szív- és érrendszeri betegségek

Magas vérnyomás (hipertónia) – a vérnyomás tartósan magas szintje, amely növeli a stroke, szívinfarktus és más szívbetegségek kockázatát. • Érelmeszesedés (ateroszklerózis) – a verőerek falán lerakódó plakkok szűkítik az ereket, növelve a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. • Stroke (szélütés) – az agy vérellátásának zavara, amely lehet iszkémiás stroke (érelzáródás miatti oxigénhiány) vagy vérzéses stroke(érrepedés miatt kialakuló agyvérzés). • Szívinfarktus (myocardialis infarktus) – a szívizom egy részének elhalása a szívkoszorúerek elzáródása miatt, amely mellkasi fájdalommal, légszomjjal és sugárzó fájdalommal járhat.

További szív- és érrendszeri betegségek

• Szívelégtelenség – a szív nem képes megfelelően pumpálni a vért, ami légszomjat, fáradékonyságot és ödémát okozhat. • Angina pectoris – átmeneti mellkasi fájdalom vagy szorítás, amely a szív vérellátásának csökkenése miatt alakul ki. • Szívritmuszavarok (aritmiák) – a szív szabálytalan vagy túl gyors/lassú működése, például:

  • Pitvarfibrilláció – szabálytalan, gyors szívverés, amely vérrögképződéshez és stroke-hoz vezethet.

  • Bradycardia – kórosan lassú szívverés.

  • Tachycardia – kórosan gyors szívverés. • Szívbillentyű-betegségek – a szívbillentyűk elégtelen működése vagy szűkülete miatt a szív vérkeringési problémái alakulhatnak ki. • Szívizomgyulladás (myocarditis) – vírusos vagy bakteriális fertőzés okozta szívizomgyulladás, amely szívelégtelenséghez vezethet. • Szívbelhártya-gyulladás (endocarditis) – a szívbillentyűket is érintő gyulladás, amely bakteriális fertőzés következtében alakulhat ki. • Aneurizma – az érfal gyenge pontján kialakuló kidudorodás, amely megrepedve életveszélyes vérzést okozhat. • Perifériás artériás betegség (PAD) – az alsó végtagokban lévő erek szűkülete, amely fájdalmat, hideg lábakat és fekélyeket okozhat. • Tüdőembólia – vérrög miatt elzáródott tüdőerek, amelyek akut légzési elégtelenséget okozhatnak. • Hiperlipidémia (magas koleszterinszint) – a vér magas koleszterinszintje növeli az érelmeszesedés és szívbetegségek kockázatát. • Raynaud-kór – a kéz és láb ujjainak érgörcse, amely hideg vagy stressz hatására fehérré, majd lilává változtatja az ujjakat. • Kardiomiopátia – a szívizom betegsége, amely szívmegnagyobbodást és csökkent pumpafunkciót okozhat.

  • Dilatatív kardiomiopátia – a szívkamrák kitágulása miatt csökkent szívfunkció.

  • Hipertrofikus kardiomiopátia – a szívizom túlzott megvastagodása, amely szívritmuszavart okozhat. • Visszérbetegség (varikózis) – a vénák elégtelen működése miatt kialakuló végtagduzzanat és fájdalom. • Mélyvénás trombózis (DVT) – a mélyvénákban kialakuló vérrög, amely tüdőembóliához vezethet.

6. Légzőszervi betegségek

Krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) – progresszív légúti betegség, amely légszomjjal, köhögéssel és fokozott nyáktermeléssel jár, leggyakrabban dohányzás következményeként alakul ki. • Asztma – krónikus légúti gyulladás, amely rohamokban jelentkező nehézlégzést, köhögést és sípoló légzést okoz, gyakran allergének vagy irritáló anyagok váltják ki. • Tüdőgyulladás (pneumonia) – vírusos, bakteriális vagy gombás fertőzés okozta tüdőgyulladás, amely lázzal, köhögéssel, légzési nehézséggel és mellkasi fájdalommal járhat. • Tüdőembólia – a tüdő ereiben kialakuló vérrög (trombus) miatt fellépő akut légzési elégtelenség, amely életveszélyes állapotot okozhat.

További légzőszervi betegségek

• Tüdőtágulás (emfizéma) – a tüdő légzsákjainak károsodása miatt csökkent oxigénfelvétel, amely légszomjat és fáradékonyságot okoz. • Bronchitis (hörghurut)

  • Akut bronchitis – vírusok vagy baktériumok által okozott rövid távú hörgőgyulladás, amely köhögéssel és váladéktermeléssel jár.

  • Krónikus bronchitis – hosszan fennálló, túlzott nyáktermeléssel és köhögéssel járó állapot, amely gyakran a COPD egyik formája. • Tüdőtumor (tüdőrák) – a tüdőben kialakuló rosszindulatú daganat, amely a légzőfunkciók fokozatos romlásával és egyéb szisztémás tünetekkel jár. • Tuberkulózis (TBC) – a Mycobacterium tuberculosis baktérium által okozott fertőző betegség, amely hosszú ideig tartó köhögést, fogyást és éjszakai izzadást okoz. • Alveolitis (intersticiális tüdőbetegségek) – a tüdő kötőszöveteinek gyulladása, amely légzési nehézséggel és tüdőfibrózissal járhat. • Légmell (pneumothorax) – amikor levegő kerül a mellhártya és a tüdő közé, ami a tüdő részleges vagy teljes összeesését okozza. • Tüdőfibrózis – a tüdő szöveteinek hegesedése, amely fokozatos légzési nehézséget és oxigénhiányt okoz. • Obstruktív alvási apnoe (OSA) – alvás közbeni légzéskimaradás, amely fáradtsággal, magas vérnyomással és szívbetegségekkel hozható összefüggésbe. • Aszbesztózis – az azbeszt belélegzése miatt kialakuló tüdőkárosodás, amely kötőszöveti elváltozásokat és súlyos légzési elégtelenséget okozhat. • Szilikózis – a szilikapor belélegzése miatt kialakuló tüdőbetegség, amely főként ipari munkásoknál fordul elő. • Legionárius betegség – a Legionella baktérium által okozott súlyos tüdőgyulladás, amely légiós táborokban és klímaberendezésekben terjedhet.

Felső légúti gyulladásos betegségek:

(az orrtól a gégefőig terjedő szakaszt érintik)

  • Nátha (rinitisz) – vírusos eredetű orrnyálkahártya-gyulladás

  • Torokgyulladás (faringitisz) – torok hátsó részének gyulladása

  • Gégegyulladás (laringitisz) – a hangszalagokat is érintő gégegyulladás

  • Melléküreg-gyulladás (szinuszitisz) – arc- vagy homloküregi gyulladás

  • Mandulagyulladás (tonsillitisz) – mandulák gyulladása, gyakran bakteriális

7. Idegrendszeri betegségek

Alzheimer-kór – progresszív neurodegeneratív betegség, amely memóriavesztéssel, kognitív hanyatlással és személyiségváltozással jár. • Parkinson-kór – az agy dopamin-termelő sejtjeinek pusztulása miatt kialakuló mozgászavar, amely remegéssel, izommerevséggel és lassú mozgással jár. • Epilepszia – az agyi elektromos aktivitás zavara, amely ismétlődő görcsrohamokat okoz, különböző formákban jelentkezhet. • Szklerózis multiplex (SM) – autoimmun idegrendszeri betegség, amely a mielinhüvelyt károsítja, és mozgáskoordinációs, érzékelési és látásproblémákat okoz.

További idegrendszeri betegségek

• Huntington-kór – genetikai eredetű neurodegeneratív betegség, amely mozgászavarokkal, mentális hanyatlással és viselkedésváltozással jár. • ALS (Amiotrófiás laterálszklerózis) – az idegsejtek pusztulásával járó betegség, amely izomsorvadást és mozgásképtelenséget okoz. • Migrén – súlyos, visszatérő fejfájás, amely hányingerrel, fény- és hangérzékenységgel járhat. • Stroke (szélütés) – az agyi vérellátás zavara, amely bénuláshoz, beszédzavarhoz, kognitív károsodáshoz vezethet. • Agyvérzés (vérzéses stroke) – az agyban lévő vérerek megrepedése miatt kialakuló életveszélyes állapot. • Iszkémiás stroke – az agyi erek elzáródása miatt kialakuló oxigénhiány, amely idegsejtkárosodást okoz. • Perifériás neuropátia – az idegek károsodása miatt jelentkező érzékelési zavarok, zsibbadás, fájdalom vagy izomgyengeség, gyakran cukorbetegség vagy autoimmun betegségek következményeként. • Trigeminalis neuralgia – az arcideg krónikus fájdalma, amely hirtelen, erős, szúró fájdalommal jár az arcon. • Tourette-szindróma – neurológiai rendellenesség, amely akaratlan mozgásokkal (ticek) és hangadásokkal jár. • Autizmus spektrum zavar (ASD) – fejlődési rendellenesség, amely kommunikációs és szociális nehézségeket okoz, változatos megjelenési formában. • Demencia – az agy fokozatos leépülése, amely memóriavesztést, gondolkodási és ítélőképességi problémákat okoz. • Multiplex ideggyulladás (Guillain-Barré szindróma) – az immunrendszer a perifériás idegeket támadja meg, ami izomgyengeséghez és bénuláshoz vezethet. • Krónikus fáradtság szindróma (CFS/ME) – ismeretlen eredetű betegség, amely kóros fáradtsággal, koncentrációs zavarral és izomfájdalmakkal jár. • Restless Legs szindróma (Nyugtalan láb szindróma) – az alsó végtagokban jelentkező kényszeres mozgásigény, amely gyakran alvászavarokat okoz. • Dystonia – az izommozgások szabályozási zavara, amely akaratlan izomösszehúzódásokat és rendellenes testtartásokat eredményez.

8. Autoimmun betegségek

Lupus (SLE - Szisztémás Lupusz Eritematózusz) – az immunrendszer több szervet is megtámad, beleértve az ízületeket, a bőrt, a veséket és a szívet. Jellemző tünetek: fáradtság, bőrkiütések (pl. „pillangókiütés” az arcon), ízületi fájdalom. • Hashimoto-thyreoiditis – a pajzsmirigy autoimmun eredetű gyulladása, amely pajzsmirigy-alulműködéshez vezet, tünetei között szerepel a fáradtság, hízás, hidegérzékenység. • Sclerosis multiplex (SM) – az idegrendszer autoimmun betegsége, amely az idegek mielinhüvelyét támadja meg, mozgáskoordinációs és látászavarokat, valamint fáradtságot okoz. • Crohn-betegség – a bélrendszer krónikus gyulladásos betegsége, amely hasmenéssel, hasi fájdalommal és felszívódási problémákkal jár.

További autoimmun betegségek

• Colitis ulcerosa – krónikus gyulladásos bélbetegség, amely főként a vastagbelet érinti, véres hasmenést, hasi fájdalmat okoz. • Rheumatoid arthritis (RA) – az ízületeket támadó autoimmun betegség, amely fájdalommal, duzzanattal és deformitással járhat. • 1-es típusú cukorbetegség – az immunrendszer elpusztítja a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit, ami inzulinhiányt és magas vércukorszintet eredményez. • Graves-Basedow-kór – autoimmun pajzsmirigybetegség, amely pajzsmirigy-túlműködéshez (hipertireózishoz) vezet. Tünetei: szapora szívverés, fogyás, szemkidülledés. • Psoriasis (pikkelysömör) – az immunrendszer a bőr sejtjeit támadja meg, hámló, gyulladt bőrtüneteket okozva. • Vitiligo – az immunrendszer elpusztítja a pigmenttermelő sejteket, fehér foltokat eredményezve a bőrön. • Myasthenia gravis – az izmok és az idegek közötti kapcsolatot támadó autoimmun betegség, amely izomgyengeséget okoz, különösen a szemizmokban és az arc területén. • Sjögren-szindróma – a nyál- és könnytermelést csökkentő autoimmun betegség, amely szájszárazsággal és szemszárazsággal jár. • Vasculitis (érgyulladásos betegségek) – az erek falának gyulladása, amely keringési problémákat, fájdalmat, szervkárosodást okozhat. • Addison-kór – a mellékvesekéreg autoimmun károsodása miatt csökkent kortizoltermelés, amely fáradtságot, alacsony vérnyomást okoz. • Scleroderma – a bőr és kötőszövet autoimmun betegsége, amely megkeményedő bőrfelületekkel és szervkárosodással járhat. • Autoimmun hepatitisz – a májat megtámadó autoimmun betegség, amely májgyulladást és májkárosodást okozhat.

9. Emésztőrendszeri betegségek

Reflux betegség (GERD – gastrooesophagealis reflux betegség) – a gyomorsav visszafolyik a nyelőcsőbe, égő érzést, savas felböfögést és nyelőcsőkárosodást okozva. • Gyomorfekély – a gyomor vagy a nyombél belső nyálkahártyáján kialakuló sebesedés, amelyet leggyakrabban a Helicobacter pylori baktérium vagy túlzott savtermelés okoz. • Májzsugor (cirrózis) – a máj krónikus károsodása miatt kialakuló hegesedés és funkcióvesztés, amelyet leggyakrabban alkoholizmus vagy vírusos hepatitis okoz. • Irritábilis bél szindróma (IBS) – funkcionális bélbetegség, amely hasmenéssel, székrekedéssel, puffadással és hasi fájdalommal jár.

További emésztőrendszeri betegségek

• Crohn-betegség – a bélfal krónikus gyulladásos betegsége, amely a szájüregtől a végbélig bárhol kialakulhat, hasmenéssel és hasi fájdalommal jár. • Colitis ulcerosa – krónikus gyulladásos bélbetegség, amely a vastagbelet és végbelet érinti, véres hasmenéssel és fájdalommal jár. • Laktózintolerancia – a tejcukor (laktóz) lebontásának zavara, amely puffadást, hasmenést és hasi görcsöket okozhat. • Cöliákia (gluténérzékenység) – autoimmun betegség, amelyben a glutén fogyasztása a vékonybél károsodását okozza. • Zsírmáj (steatosis hepatis) – a máj elzsírosodása, amely lehet alkoholos vagy nem alkoholos eredetű. • Hasnyálmirigy-gyulladás (pancreatitis) – a hasnyálmirigy akut vagy krónikus gyulladása, amely súlyos hasi fájdalommal és emésztési problémákkal jár. • Epekőbetegség – az epehólyagban kialakuló kövek, amelyek epegörcsöt, fájdalmat és emésztési zavarokat okozhatnak. • Divertikulózis és divertikulitisz – a vastagbél falán kialakuló kis tasakok (divertikulumok) gyulladása fájdalmat és emésztési zavarokat okozhat. • Vakbélgyulladás (appendicitis) – a vakbél gyulladása, amely általában műtéti beavatkozást igényel. • Parazitás bélfertőzések – például giardiasis, orsóféreg-fertőzés, amelyek emésztési problémákat és felszívódási zavart okoznak. • Fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa) – a bél nyálkahártyájának folyamatos gyulladása, amely krónikus hasmenést és véres székletet okoz. • Ételintoleranciák – például fruktóz-, hisztamin-, búza vagy gluténintolerancia, amelyek emésztési panaszokat idéznek elő.

10. Hormonális, endokrin betegségek

Cukorbetegség (diabétesz) – a vércukorszint szabályozásának zavara az inzulin hiánya vagy hatástalansága miatt.

  • 1-es típusú diabétesz – autoimmun betegség, amelyben a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjei elpusztulnak.

  • 2-es típusú diabétesz – életmóddal összefüggő, inzulinrezisztenciával járó anyagcserezavar.

  • Gesztációs diabétesz – terhesség alatt kialakuló vércukorszint-emelkedés.

• Pajzsmirigy betegségek

  • Hypothyreosis (pajzsmirigy-alulműködés) – a pajzsmirigy nem termel elegendő hormont, ami fáradtsághoz, hízáshoz, hidegérzékenységhez vezet.

  • Hyperthyreosis (pajzsmirigy-túlműködés) – fokozott hormontermelés, amely szívdobogást, fogyást, izzadást és idegességet okozhat.

  • Hashimoto-thyreoiditis – autoimmun pajzsmirigygyulladás, amely hypothyreosishoz vezethet.

  • Basedow-Graves-kór – autoimmun pajzsmirigybetegség, amely hyperthyreosist okoz.

• Cushing-szindróma – a mellékvesekéreg túlzott kortizoltermelése, amely súlygyarapodást, magas vérnyomást és csontritkulást okozhat.

• Addison-kór – a mellékvesekéreg elégtelensége, amely alacsony kortizolszinttel, fáradtsággal és alacsony vérnyomással jár.

További hormonális betegségek

• Policisztás ovárium szindróma (PCOS) – hormonális egyensúlyzavar, amely menstruációs rendellenességet, meddőséget és inzulinrezisztenciát okozhat. • Metabolikus szindróma – olyan anyagcserezavarok együttese, amelyek növelik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát (elhízás, magas vérnyomás, inzulinrezisztencia). • Növekedési hormon hiány vagy túltengés

  • Gigantizmus – gyermekkorban jelentkező növekedési hormon túltermelés, amely extrém magas termetet okoz.

  • Akromegália – felnőttkorban kialakuló növekedési hormon túltermelés, amely a kezek, lábak és arc csontjainak megvastagodásával jár.

  • Növekedési hormon hiány – alacsony növekedéshez és izomtömeg csökkenéshez vezethet. • Prolaktinómák – az agyalapi mirigyben lévő jóindulatú daganat okozta túlzott prolaktintermelés, amely menstruációs zavarokat és tejcsorgást okozhat. • Mellékvese hiperplázia – a mellékvesekéreg rendellenes megnagyobbodása, amely hormonális egyensúlytalanságot eredményez. • Hipogonadizmus – a nemi hormonok (tesztoszteron vagy ösztrogén) csökkent termelődése, amely meddőséghez vagy fejlődési zavarokhoz vezethet. • Diabetes insipidus – a vízháztartás zavara, amely nagy mennyiségű vizeletürítéssel és erős szomjúságérzettel jár.

11. Mozgásszervi betegségek

Csontritkulás (osteoporosis) – a csontok ásványianyag-vesztése miatt fokozott törékenység alakul ki, különösen időseknél és menopauza után.

• Porckopás (artrózis) – az ízületi porc elvékonyodása és kopása miatt fájdalom és mozgáskorlátozottság lép fel, leggyakrabban térdben, csípőben és gerincben.

• Rheumatoid arthritis (RA) – autoimmun eredetű ízületi gyulladás, amely fájdalmat, duzzanatot és mozgáskorlátozottságot okoz.

• Gerincferdülés (scoliosis) – a gerinc oldalirányú görbülete, amely fájdalmat és testtartási problémákat eredményezhet.

További mozgásszervi betegségek

• Köszvény – húgysavkristályok lerakódása az ízületekben, amely hirtelen fellépő gyulladást és fájdalmat okoz, leggyakrabban a nagylábujjban.

• Bechterew-kór (ankilozáló spondylitis) – krónikus gyulladásos betegség, amely a gerincoszlop elmerevedéséhez vezethet.

• Lumbágó (derékfájás) – akut vagy krónikus fájdalom az alsó háti szakaszon, amely izomfeszülés, porckorongproblémák vagy idegbecsípődés következménye lehet.

• Isiász (ülőideg-gyulladás) – a gerinc alsó részéből kiinduló fájdalom, amely az ülőideg mentén a lábakba sugározhat.

• Porckorongsérv (discus hernia) – a gerinc csigolyái közötti porckorong kitüremkedése, amely idegi nyomás miatt fájdalmat és mozgáskorlátozottságot okoz.

• Fibromyalgia – krónikus fájdalomszindróma, amely izomfájdalmat, fáradékonyságot és alvászavarokat okoz.

• Csípőficam – veleszületett vagy szerzett elváltozás, amely a csípőízület instabilitásához vezet.

• Bursitis (nyáktömlőgyulladás) – az ízületeket védő nyáktömlők gyulladása, amely fájdalommal és duzzanattal jár.

• Teniszkönyök és golfkönyök – ismétlődő terhelés vagy túlhasználat miatt kialakuló íngyulladás a könyök környékén.

• Dupuytren-kontraktúra – a kéz inainak zsugorodása, amely az ujjak mozgását korlátozza.

• Osgood-Schlatter-kór – fiatal sportolóknál előforduló térdfájdalom, amely a sípcsontnál jelentkezik.

• Scheuermann-kór – serdülőkori gerincbetegség, amely a hát görbülésével és fájdalommal jár.

• Ínhüvelygyulladás (tendinitis, tenosynovitis) – az inak gyulladása, amely fájdalmat és mozgáskorlátozottságot okoz, gyakori a csuklóban és kézben.

FIGYELEM!

A honlapon megjelenő írások, nem feltétlenül, és nem minden esetben egyeznek a tulajdonos véleményével. Ismeretterjesztés célját szolgálják. A termékek ismertetése esetén a táplálékkiegészítők, az idevonatkozó szabályozás értelmében, NEM gyógyszerek, NEM gyógyhatású készítmények. A termékekről megjelenő, leírások, terméktapasztalatok, NEM orvosi, egészségügyi tanácsok, CSAK az egyén személyes tapasztalatát tükrözik. Az oldalon megjelenő írások EGYIKE SEM, orvosi, természetgyógyászi tanács. Kizárólag a megismerés célját szolgálja. Az itt megszerzett ismeretek NEM alkalmasak diagnózis, illetve öndiagnózis felállítására! Betegség esetén minden esetben keresse fel a megfelelő egészségügyi szakembert.

%

FIGYELEM!

A honlapon megjelenő minden tartalom szerzői jogvédelem alatt áll.

Bármilyen felhasználásuk, kizárólag a honlaptulajdonos írásos engedélyével lehetséges!

Oldalak