Napi Elixír a testnek és a léleknek


Az egészség nem csoda, hanem tudás és cselekvés kérdése. A holisztikus gyógyulás alapja a megértés.

A Napi Elixír olyan ismeretterjesztő írásokat kínál, amelyek nemcsak a fizikai jóllét, hanem a motiváció és a belső harmónia megteremtésében is segítség lehet.

Nem a képernyő előtt töltött idő számít...

Bevezető

A digitális világ már rég nem csupán eszköz: szokássá, életformává vált. A közösségi média használata szinte észrevétlenül szövi át a mindennapjainkat — a nap első kávéjától egészen a lefekvés előtti utolsó görgetésig. Sokan érzik, hogy ez a folyamatos online jelenlét hatással van a hangulatukra, mégis kevesen gondolnak bele abba, nem csak az számít, mennyit, hanem az is, mikor használják ezeket a platformokat.

Egy friss, a Scientific Reports folyóiratban megjelent tanulmány pontosan erre világít rá. A kutatók a Twitter (ma X) valós idejű használati szokásait és a mentális jóllétet vizsgálták, és kiderült: az éjszakai közösségimédia-használat és a rosszabb mentális állapot között kimutatható kapcsolat van. A késő esti posztolás nemcsak az alvást tolhatja ki, hanem fokozhatja a szorongást és a depresszió tüneteit is — hasonló mértékben, mint a túlzott alkoholfogyasztás.

A tanulmány egy fontos szemléletváltásra is felhívja a figyelmet: a képernyő előtt töltött percek számlálása önmagában kevés. Az időzítés és a digitális tevékenység típusa legalább ilyen fontos tényező.

A cikk segít megérteni, hogyan formálja a közösségi média a mentális állapotunkat — és miért lehet kulcsfontosságú, hogy mikor nyitjuk meg az alkalmazásokat.

Meg kell jegyezni, hogy bár a százalékos arányok első ránézésre nem tűnnek nagynak, ez mindaddig így van, amíg a probléma nem érint minket személyesen, vagy nem jelenik meg a családunkban.

Nem a képernyő előtt töltött idő számít, hanem az, hogy mit és mikor csinálsz – új tanulmány

Szerző: Daniel Joinson

PhD-hallgató, Mérnöki tudományok és matematika, Bristoli Egyetem

A forrás honlap the conversation logoja

Mi van, ha a közösségi médiával nem csak az a probléma, hogy mennyit használjuk, hanem az is, hogy mikor? Egy új tanulmány szerint a kora reggeli órákban történő görgetés és posztolás vészjelzés lehet a mentális jólét szempontjából – és a hatások ugyanolyan jelentősek lehetnek, mint a mértéktelen alkoholfogyasztás.

A Scientific Reports című folyóiratban publikált tanulmányhoz kollégáimmal 310 felnőtt Twitter-használati szokásait elemeztük, és felfedeztük, hogy azok, akik rendszeresen este 11 és reggel 5 óra között posztoltak, jelentősen rosszabb mentális jóllétet mutattak, mint a nappali felhasználók. Ez a megállapítás megkérdőjelezi a képernyő előtt töltött idő korlátozásával kapcsolatos jelenlegi politikai megszállottságot , és a közösségi média mentális egészségünkre gyakorolt ​​hatásának árnyaltabb megértése felé mutat.

Ausztrália törvényt fogadott el a közösségi média betiltásáról a 16 év alattiak számára, és a lakosság 68%-a támogatja az új törvényt. Hasonló javaslatokat vitatnak meg szerte a nyugati világban , ahol a politikai döntéshozók a fiatalok mentális egészségével kapcsolatos növekvő aggodalmakra hivatkoznak. De vajon ilyen egyszerű a megoldás? A tudomány egy bonyolultabb történetet mutat.

A közösségi média használatát vizsgáló tanulmányok összefüggéseket találtak a rosszabb mentális egészséggel, a jobb mentális egészséggel, sőt, akár a teljes változás hiányával is . Egy több mint 350 000 fős nagyszabású elemzés pedig azt mutatta ki, hogy a közösségi médiában töltött idő rosszabb mentális egészséggel járt együtt.

A kutatás problémája, hogy a közösségi médiában töltött idő mennyiségére összpontosít. Két ember ugyanannyi időt tölthet a közösségi médiában, mégis teljesen eltérő élményekkel gazdagodhatnak – az egyik passzívan görget, a másik pedig feszült, késő esti beszélgetésekbe bocsátkozik. A viselkedésbeli különbség számít, ahogy az a platform is, ahol ez történik.

A teljes tiltások megszüntetik a káros hatásokat, de a potenciális előnyöket is elvetik. Sok fiatal ezekre a platformokra támaszkodik barátságok kialakításához és fenntartásához. Azok számára, akik már amúgy is mentális nehézségekkel küzdenek, a közösségi média támogatást, útmutatást és közösséget nyújthat, amelyek egyébként elérhetetlenek maradnának.

Másrészt viszont a késő esti használat kitolhatja a lefekvést, ronthatja az alvás minőségét, és következésképpen károsíthatja a mentális egészséget. A károk fokozódhatnak a nagyon interaktív tevékenységek – posztolás, üzenetküldés – során a passzív böngészéshez képest.

Annak megértése, hogy az emberek mit csinálnak a közösségi médiában – és ami még fontosabb, hogy mikor –, elengedhetetlen ahhoz, hogy megértsük a valódi hatását.

A képen egy számítógép billentyűzet és két kéz látható mely oda van bilincselve.

Az éjszakai műszak: mit találtunk

Tanulmányunk ezt a kérdést az Avon Longitudinális Szülői és Gyermeki Tanulmány résztvevőinek valós Twitter-adataival (X) vizsgálta, amelyeket részletes, önbevalláson alapuló mentális egészségügyi mérésekkel párosítottunk. Ezek közé tartozik a Warwick-Edinburgh Mentális Jóllét Skála – egy 14 tételes mérőeszköz, amely azt méri, hogy valaki hogyan érzi magát és hogyan működik. Statisztikai modelleket készítettünk, amelyek célja a mentális egészség ezen méréseinek előrejelzése volt a résztvevők tweetjeinek átlagos napszaka alapján.

Erős bizonyítékokat találtunk arra, hogy a Twitteren (X) posztolás ideje összefüggésben állt a mentális jóllétükkel. A posztolás ideje a résztvevők jólléte közötti különbségek körülbelül 2%-át magyarázta. Ez kicsinek tűnhet, de hasonló mértékű hatást mutat, mint amit más kutatások a mértéktelen alkoholfogyasztás esetében találtak.

Azok, akik rendszeresen tweetelnek éjszaka (23:00 és 05:00 óra között), következetesen rosszabb mentális állapotról számoltak be, mint azok, akik elsősorban nappali órákban posztolnak.

Azt is megvizsgáltuk, hogy a posztolási idő hogyan kapcsolódik a depresszió és a szorongás tüneteihez. Míg a mentális jóllét a mentális egészség pozitív oldalát tükrözi, a depresszió és a szorongás olyan specifikus problémákat tükröz, amelyek alááshatják azt.

A posztolási idő és ezen tünetek közötti összefüggések összességében gyengébbek voltak, de életkor és nem szerint eltérőek voltak. Például a posztolási idő és a szorongás közötti kapcsolat körülbelül kétszer olyan erős volt az idősebb résztvevőknél, a posztolási idő a szorongásszintek közötti különbségek 1,3%-át magyarázta az idősebb felhasználók körében, szemben a fiatalabbak 0,6%-ával.

Továbbra is kritikus kérdések merülnek fel. Vajon tanúi vagyunk-e a késő esti posztolás káros következményeinek, vagy a rosszabb mentális egészségi állapotú emberek vonzódnak az éjszakai közösségi média használatához? Vajon ezek a minták más platformokra vagy más demográfiai csoportokra, különösen a serdülőkre és a gyermekekre is átvihetők?

Ha az éjszakai közösségi médiahasználat valóban károsítja a mentális egészséget, akkor a célzott megoldások értékesek lehetnek. A TikTok nemrégiben elindította a „wind down” funkciót , amely a 16 év alattiaknak szóló kezdőlapot este 10 óra után nyugtató zenével és légzőgyakorlatokkal helyettesíti. Az Egyesült Királyságban a kormány most fontolgatja a több platformon való használat korlátozását este 10 óra után ebben a korosztályban.

A képen egy szemüveges gyerek látható amint egy számítógépes monitor előtt ül. Illusztráció

Az éjszakai használat jól mutatja, hogyan kezelheti a potenciálisan káros viselkedést a szabályozás és a platformok anélkül, hogy teljes tilalomhoz folyamodnának. Ez egy elmozdulást jelent a képernyő előtt töltött idő nyers mérésétől afelé, hogy figyelembe vegyék, mit csinálnak az emberek, mikor és hol teszik, és kik ők.

Ez a megközelítés túlmutat az egyszerű méréseken, és jobban megértjük, hogyan befolyásolja digitális életünk a mentális egészségünket.

🧘 Összefoglalás – Gondolat a végére

A közösségi média nem ellenség — de az időzítés és a tudatosság döntő lehet abban, hogy erőforrássá vagy stresszforrássá válik. Ha úgy érzed, a digitális zaj elnehezíti a napjaidat, érdemes kipróbálni egy egyszerű, offline stresszoldó eszközt is: az olvasást.

👉 Itt olvashatsz arról, hogyan csökkenti a feszültséget az olvasás: Olvasás – természetes stresszcsökkentő

Ez a kis szokás segíthet abban, hogy a telefonod helyett a saját belső világodra hangolódj – békésebben, nyugodtabban.

🔔 Ha tetszett, amit olvastál kérlek segíts egy megosztással!
👉 Friss írásokért csatlakozz a Napi Elixír Facebook csoportunkhoz
👉 vagy kövess be minket a Facebook oldalunkon is!
««« Vissza a blogokhoz

FIGYELEM!

A honlapon megjelenő írások, nem feltétlenül, és nem minden esetben egyeznek a tulajdonos véleményével. Ismeretterjesztés célját szolgálják. A termékek ismertetése esetén a táplálékkiegészítők, az idevonatkozó szabályozás értelmében, NEM gyógyszerek, NEM gyógyhatású készítmények. A termékekről megjelenő, leírások, terméktapasztalatok, NEM orvosi, egészségügyi tanácsok, CSAK az egyén személyes tapasztalatát tükrözik. Az oldalon megjelenő írások EGYIKE SEM, orvosi, természetgyógyászi tanács. Kizárólag a megismerés célját szolgálja. Az itt megszerzett ismeretek NEM alkalmasak diagnózis, illetve öndiagnózis felállítására! Betegség esetén minden esetben keresse fel a megfelelő egészségügyi szakembert.

%

FIGYELEM!

A honlapon megjelenő minden tartalom szerzői jogvédelem alatt áll.

Bármilyen felhasználásuk, kizárólag a honlaptulajdonos írásos engedélyével lehetséges!

It’s not screen time that matters, it’s what you do and when you do it – new study

Olezzo/Shutterstock.com
Daniel Joinson, University of Bristol

What if the problem with social media isn’t just how much we use it, but when? A new study suggests that scrolling and posting through the small hours may be a red flag for mental wellbeing – and the effects could be as significant as binge drinking.

For the study, published in Scientific Reports, my colleagues and I analysed the Twitter (now X) habits of 310 adults and discovered that those who regularly posted between 11pm and 5am showed meaningfully worse mental wellbeing than daytime users. This finding challenges the current policy obsession with screen time limits and points toward a more nuanced understanding of how social media affects our mental health.

Australia has passed a law to ban social media for anyone under 16, with 68% of the population supporting the new law. Similar proposals are being debated across the western world, where policymakers cite rising concern about youth mental health. But is the solution that simple? Science tells a more complicated tale.

Studies examining social media use have found associations with worse mental health, better mental health and even no change at all. And a large analysis of over 350,000 people found that while more time on social media was associated with poorer mental health, the effect was minuscule.

The trouble with this research is its fixation on amounts of time spent on social media. Two people might spend identical amounts of time on social media yet have completely different experiences – one scrolling passively, the other engaged in fraught late-night exchanges. The difference in behaviour matters, and so does the platform where it occurs.

Complete bans will eliminate harmful effects, but they also remove potential benefits. Many young people rely on these platforms to form and maintain friendships. For those already struggling mentally, social media can provide support, guidance and community that might otherwise remain out of reach.

On the other hand, late-night use could push back bedtimes, fracture sleep quality and consequently harm mental health. The harm may intensify with highly interactive activities – posting, messaging – compared with passive browsing.

Understanding what people do on social media – and crucially, when they do it – is essential to grasping its real effect.

A phone screen showing a number of different social media apps.
The harms depend on what you do online. aileenchik / Shutterstock.com

The night shift: what we found

Our study explored this using real-world Twitter data from participants in the Avon Longitudinal Study of Parents and Children, matched with detailed self-reported mental health measures. These include the Warwick-Edinburgh Mental Wellbeing Scale – a 14-item measure of how someone feels and functions. We produced statistical models, aiming to predict these measures of mental health from the average time of day our participants posted their tweets.

We found strong evidence that the time someone posts on Twitter was associated with their mental wellbeing. Posting time accounted for about 2% of the differences in wellbeing between participants. This may sound small, but it’s a similar effect size to that found for binge drinking in other research.

Regular nighttime tweeters (23:00 to 05:00) consistently reported worse mental wellbeing than those posting primarily during daylight hours.

We also looked at how posting times related to symptoms of depression and anxiety. While mental wellbeing captures the positive side of mental health, depression and anxiety reflect specific problems that can undermine it.

The links between posting time and these symptoms were weaker overall, but they varied by age and sex. For example, the relationship between posting time and anxiety was about twice as strong in older participants, with posting time explaining 1.3% of the differences in anxiety levels among older users compared with 0.6% among younger ones.

Critical questions remain. Are we witnessing the harmful consequences of late-night posting, or do people with worse mental health gravitate toward nighttime social media use? Do these patterns translate to other platforms or different demographics, particularly adolescents and children?

If nighttime social media use genuinely harms mental health, then targeted solutions could be valuable. TikTok recently launched “wind down”, which replaces the homepage for under-16s with calming music and breathing exercises after 10pm. And in the UK, the government is now considering legislation to restrict multiple platforms after 10pm for this age group.

Nighttime use demonstrates how policy and platforms can address potentially harmful behaviour without resorting to outright bans. It represents a shift away from crude measurements of screen time toward considering what people do, when and where they do it, and who they are.

This approach moves us beyond simple measurements, toward a better understanding of how our digital lives affect our mental health.The Conversation

Daniel Joinson, PhD Candidate, Engineering and Maths, University of Bristol

This article is republished from The Conversation under a Creative Commons license. Read the original article.