Előzetes összefoglaló

Mivel ez az írás egy kicsit megint hosszabbra sikeredett…🙂

Olvasási idő: előzetes 2 perc, teljes cikk 20 perc

Fáj a fejed? Puffadsz, mint egy lufi? Kijön rajtad valami fura kiütés? Vagy csak simán úgy érzed, hogy valami nincs rendben, de a laboreredményeid szerint minden oké?

Lehet, hogy az étel a ludas. De nem úgy, ahogy gondolnád.

A legtöbben azt hisszük, hogy ha valami baj van az étellel, az csak allergia lehet. Jön a dió, jön a rák, jön az anafilaxia – és jön a pánik. De a valóságban az ételallergia és az ételintolerancia két teljesen külön világ. Az egyik gyors, látványos és veszélyes. A másik csendes, alattomos – és sokkal gyakoribb.

Mi az az ételintolerancia, és miért érinthet téged is?

Az ételintolerancia nem egy „divatbetegség”, nem is túlérzékenység az életre. Ez egy valós fiziológiai reakció, amely akkor jelentkezik, amikor a szervezeted nem tud megfelelően lebontani vagy feldolgozni egy adott ételösszetevőt. Nincs immunreakció, nincs azonnali sokk – csak fokozatos, gyakran megfoghatatlan tünetek:

• emésztési panaszok

• fejfájás

• bőrproblémák

• fáradékonyság

• szorongás

• kipirulás

• nyomásérzet, diszkomfort

És ami még nehezebbé teszi: a tünetek nem mindig jelennek meg rögtön az evés után. Lehet, hogy csak 24–48 órával később kezd el jelezni a tested.

Mi állhat a háttérben?

Az ételintolerancia háttere sokszor nem immunológiai, hanem enzimhiány, felszívódási zavar, bélflóra-egyensúlyvesztés vagy akár pszichoszomatikus reakció. És itt jön a neheze: a kiváltó okok egyénenként eltérőek, nincsenek sablonok, csak nyomozás.

Ezért hasznos tudni, melyek a leggyakoribb típusai.

A 8+1 leggyakoribb ételintolerancia – röviden, érthetően

1. Tejtermékek – Laktózintolerancia
Ha nincs elég laktáz enzimed, a tejcukor nem bomlik le → jön a hasmenés, puffadás, hányinger. Érintettek: a világ lakosságának több mint 65%-a.

2. Glutén – Nemcsak lisztérzékenyeknél
Cöliákia, búzaallergia, nem cöliákiás gluténérzékenység – három különböző, de hasonló tünetekkel járó állapot. Puffadás, fejfájás, fáradtság? Gyanús lehet.

3. Koffein – A túl sok pörgés ára
Genetikailag is befolyásolt érzékenység. Már egy presszókávé is szorongást, szívdobogást és álmatlanságot okozhat.

4. Szalicilátok – A rejtőzködő növényi vegyületek
Gyümölcsök, teák, fűszerek, gyógyszerek – mindenhol ott vannak. Túlérzékenyeknél: orrdugulás, csalánkiütés, bélpanaszok.

5. Hisztamin – A test belső vészjelzője
Erjesztett ételek, érlelt sajtok, bor… és DAO-enzim hiány. A következmény: bőrpír, viszketés, fejfájás, szorongás, alacsony vérnyomás.

6. FODMAP-ok – Az alma és a bab is gyanús lehet
Ezek a rövid szénláncú szénhidrátok gyakran okoznak panaszt IBS-eseknél. Ha puffadsz egy „egészséges” ebéd után, lehet, hogy ez az oka.

7. Szulfitok – A borban nem csak alkohol van
Tartósítószerek borban, aszalt gyümölcsben, konzervben. Különösen asztmásoknál okozhat súlyos tüneteket – de bárkinél előfordulhat.

8. Fruktóz – A gyümölcscukor sötét oldala
Méz, gyümölcslé, szirup – ha nem tudod felszívni, a bélbaktériumok végzik el helyetted. És jön a gáz, a puffadás, a fájdalom.

+1 Rejtett összetevők
Aszpartám, tojásfehérje, mesterséges színezékek, élesztő, cukoralkoholok – mind okozhatnak tüneteket, különösen, ha más érzékenységgel társulnak.

És mit lehet tenni?

Szerencsére nem kell örökre lemondani mindenről. Az ételintolerancia kezelhető – csak ismerni kell a kiváltó tényezőket, és megtalálni a szervezet saját tűréshatárát.

Ehhez hasznos lehet:

• eliminációs diéta

• tünetnapló

• célzott tesztek

• szakértői konzultáció

Mert néha a megoldás nem az, hogy „soha többé sajt”, hanem az, hogy tudod, mikor és mennyit.

Mehetünk mélyebbre? Itt a teljes cikk – a részletek, tünetek, listák és megoldások teljes tárháza.

Ha érdekel, hogy:

✔️ hogyan működik az eliminációs diéta
✔️ mi a különbség allergia és intolerancia között
✔️ milyen ételeket érdemes kerülni (és mikor nem muszáj)
✔️ mikor kell orvoshoz fordulni
✔️ és hogyan építs tudatos, panaszmentes étrendet

…akkor olvass tovább, és merülj el az ételintolerancia világában.
A tested meg fogja hálálni.

Mi állhat az ételintolerancia hátterében?

(Vagyis: miért néz rád furán a tested, ha pizzát eszel?)

Rendben, szóval tudod már: valami nem oké az étellel. Vagyis pontosabban a tested reakciójával. De mi lehet ennek az egésznek a gyökere? Miért puffadsz be, mint egy Michelin-baba, ha csak ránézel egy almára? Miért sír a bőröd egy szelet sajt után? És miért viselkedik a beleid, mintha összeesküvést szőttek volna ellened?

Nos, az ételintolerancia nem egy egysíkú történet. Inkább egy egész regény, tele mellékszálakkal, fordulatokkal és néha meglepő főszereplőkkel. Nézzük meg fejezetenként!

1. Funkcionális eredet: amikor a tested „csak nem tudja megcsinálni”

A legklasszikusabb példa? A laktózintolerancia. Itt nem arról van szó, hogy a tej „rossz”, hanem arról, hogy a tested nem tudja rendesen feldolgozni. Pontosabban: hiányzik a laktáz nevű enzim, ami lebontaná a laktózt, vagyis a tejcukrot. És amikor ez nincs ott, a gyomor-bél traktus tiltakozni kezd – puffadás, hasfájás, „nem is akarok beszélni róla” típusú panaszok formájában.

Érdekesség: ilyenkor a bélrendszered egyébként teljesen normálisnak tűnik. Semmi elváltozás. Csak éppen nem működik úgy, ahogy kéne.

2. Strukturális eredet: ha a bélkanyarok rejtenek titkokat

Itt már „hardverhiba” is lehet a háttérben. Például: divertikulumok. Ezek apró kis tasakok a vékonybél falán, amik gyönyörűen gyűjtögetik a baktériumokat. És ha túl sok lesz belőlük? Akkor jön a puffadás, a hasmenés, a diszkomfort. A test itt sem allergiás, csak egyszerűen nem boldog.

3. Toxikus eredet: amikor az étel maga a bűnöző

Nem minden reakciót a tested „csinál”, néha maga az étel a hibás. Vagy legalábbis az, ami benne van. Gombák, növények, baktériumok által termelt természetes toxinok például simán okozhatnak mérgezésszerű tüneteket. Ilyen például a szolanin, ami akkor keletkezik, ha rosszul tárolod a burgonyát – ismerős a zöld héjú krumpli esete?

Ezek nem intoleranciák a klasszikus értelemben, de a szervezeted reakciója hasonló – és a panaszok sem kevésbé kellemetlenek.

4. Nem immunológiai válaszok: az étel utáni „túlérzékeny” reakciók

És akkor jön a nagy meglepetés: az ételintoleranciák döntő többsége nem immunológiai eredetű. Ez azt jelenti, hogy nem a tested védelmi rendszere kapcsol riadóra, hanem valami más történik – például egy pszeudoallergiás vagy farmakológiai reakció.

A bűnösök? Íme egy szép kis felsorolás, akik gyakran a háttérben bújnak meg:

• Szalicilátok, biogén aminok (hisztamin, tiramin, szerotonin)

• Szulfitok (gyakori a borban és néhány gyógyszerben)

• Nátrium-glutamát, más néven ízfokozó

• Mesterséges színezékek és tartósítószerek (tartrazin, benzoát, szorbát)

• Édesítőszerek, mint az aszpartám

• Enzimhiányok, például emésztést segítő enzimek hiánya

A szervezeted néha úgy viselkedik ezek után, mintha allergiás lenne – de technikailag nem az. Ezért is olyan trükkös a diagnózis.

5. Tünetek: nem csak a gyomor beszél

Az ételintolerancia nem egycsatornás panaszgyár. Az emésztőrendszeri tünetek csak a jéghegy csúcsa. Itt egy lista a leggyakoribb panaszokról – nézd végig, hátha felismered magad benne:

• Puffadás

• Hasmenés

• Fejfájás

• Bőrkiütés

• Reflux

• Hányinger

• Orrfolyás

• Fáradtság

• A bőr kipirulása

És ha ez nem lenne elég: bizonyos esetekben légúti panaszok vagy pszichoszomatikus tünetek is megjelenhetnek. (Igen, az, hogy „ezt az ételt mindig bánom utólag” – lehet, hogy nem csak lelkiismeret-furdalás.)

6. Diagnózis: eliminációs diéta és a nyomozás öröme

Az ételintolerancia diagnosztikája nem instant kávé. Inkább egy lassú főzésű leves. Kell hozzá idő, figyelem, naplózás és némi türelem. Az eliminációs diéta a kulcs: kiiktatod a gyanús ételeket, majd strukturáltan visszavezeted őket – és közben figyeled, hogy mi történik.

Emellett vannak specifikus tesztek is – laborvizsgálatok, kilégzési tesztek, intolerancia panelek –, de ezek általában csak kiegészítő szerepet töltenek be. A legfontosabb mindig a megfigyelés.

7. Tévhitek: „Szerintem én allergiás vagyok mindenre”

Itt egy érdekes adat: a lakosság 25%-a gondolja magáról, hogy allergiás valamilyen ételre. A valóság? Felnőtteknél 2–5%, gyermekeknél 5–10% az ételallergia tényleges előfordulása.

Ezért is fontos a megfelelő konzultáció. Mert lehet, hogy amit te „allergiának” hiszel, az valójában csak egy egyszerűen kezelhető intolerancia. És ha túl korán ítéled el az ételeket, lehet, hogy feleslegesen mondasz le a kedvenceidről.

8. A cél: nem a tiltás, hanem az irányítás

A nagy kép? Nem az a cél, hogy egy háromoldalas „tiltólista” legyen a hűtődre ragasztva. Hanem az, hogy megismerd a tested jelzéseit, reagálj rájuk tudatosan, és olyan étrendet alakíts ki, amiben jól érzed magad – fizikailag és lelkileg is.

Mert lehet élni laktóz nélkül. Sőt gluténmentesen is. De bűntudat és pánik nélkül még jobb.

A 8 leggyakoribb ételintolerancia ok – vagyis az étlap, amit nem árt ismerned, ha a tested nem rajong az ebéd utáni meglepetésekért.

1. Tejtermékek

(avagy: a „tejem a bűnös” detektívmese)

Van az a pillanat, amikor elkortyolod a reggeli lattéd, és tíz perc múlva már nemcsak a koffein pörget, hanem valami más is. Valami mélyről jövő, gurgulázó. Hoppá. És jön a kérdés: „Lehet, hogy bajom van a tejtől?”

Igen. Lehet, hogy nem a barista hibája. Hanem a laktóz – a tej természetes cukra – áll a háttérben. És ha a testedből hiányzik a lebontásához szükséges laktáz enzim, akkor jönnek a kellemetlenségek. Enzim nincs, laktóz marad = buli a bélben.

A laktózintolerancia tünetei pedig a következők:

• Hasfájdalom

• Puffadás

• Hasmenés

• Gázképződés

• Hányinger

És ez nem valami ritka fenséges ritmuszavar: a világ lakosságának több mint 65%-a valamilyen mértékben érintett.

Hogyan derül ki?

Többféle diagnosztikai eszköz áll rendelkezésre, például:

• Laktóz tolerancia teszt

• Kilégzési hidrogénteszt

• Széklet pH-vizsgálat

De néha elég csak megfigyelni a tested, és vezetni egy tejtermék-naplót. (Igen, ez egy dolog. Sőt, hasznos.)

Jó hír a sajtimádóknak

Nem minden tejtermék ellenség! Sokan gond nélkül fogyaszthatnak érlelt sajtokat (pl. cheddar!) vagy erjesztett termékeket (üdv, kefir!), mert ezek már eleve kevesebb laktózt tartalmaznak. A fagyi meg a sima tej viszont – nos, az gyanús.

Összefoglalás

A laktózintolerancia gyakori jelenség, és főként emésztési panaszok formájában jelentkezik. Ha problémát okoznak a tejtermékek, különösen a hagyományos tej és fagylalt, érdemes kerülni őket – de nem kell örökre elbúcsúzni minden tejestől. Csak válogatni kell.

2. Glutén

(avagy: amikor a kenyér nem barát, hanem fura kapcsolat)

A glutén olyan, mint egy jól öltözött vendég, aki néha be sem köszön, de máskor felforgatja a házibulit. Egy összetett fehérje, ami megtalálható a búzában, árpában, rozsban és tritikáléban – vagyis gyakorlatilag mindenhol, ahol kenyeret, süteményt vagy tésztát látsz.

És nem mindegy, hogyan reagál rá a tested. Három fő történetszál van:

1️⃣ Lisztérzékenység (cöliákia)

Ez egy autoimmun betegség. Ha a beteg glutént fogyaszt, az immunrendszer megtámadja a saját vékonybelét. Komoly szövődményekhez vezethet, ha nem veszik észre időben.

2️⃣ Búzaallergia

Ez már klasszikus ételallergia, immunválasz formájában. Itt ellenanyagok keletkeznek a búzafehérjékkel szemben. A tünetek lehetnek hasonlóak, de a kiváltó ok más.

3️⃣ Nem cöliákiás gluténérzékenység

Ez a „szürke zóna”. A laboreredmények negatívak, de a panaszok – köszönik szépen – léteznek. A becslések szerint a lakosság 0,5–13%-a érintett.

A tipikus tünetek közé tartozik:

• Puffadás

• Hasfájdalom

• Hasmenés vagy székrekedés

• Fejfájás

• Fáradtság

• Ízületi fájdalom

• Bőrkiütés

• Depresszió vagy szorongás

• Vérszegénység

A legtöbb esetben a gluténmentes étrend a megoldás kulcsa. Itt nem elég „keveset enni” – a teljes kizárás szükséges, különösen cöliákia esetén.

Mi kerül tiltólistára?

• Kenyér

• Tészta

• Gabonafélék

• Sör

• Sült termékek

• Keksz

• Szójaszósz és más mártások

Igen, az első reakció ilyenkor általában: „De hát mit lehet akkor enni?” A válasz: többet, mint gondolnád – csak okosabban kell választani.

Összefoglalás

A glutén egy fehérje, amely sokak számára problémás lehet – különösen lisztérzékenyek, búzaallergiások vagy gluténérzékenyek esetében. A tünetek sokfélék lehetnek, de az étrend módosítása nagy segítség.

3. Koffein

(avagy: amikor a kávé nem ébreszt, hanem idegesít)

Reggel. Csörren az ébresztő. Megdörzsölöd a szemed, bebotorkálsz a konyhába, és... megcsinálod a nap első kávéját. Mert a nap nem kezdődhet el nélküle. Ismerős?

De mi van, ha a kortyolgatás után nem a jól ismert „élek!” érzés jön, hanem valami más? Például:

• Gyors szívverés

• Szorongás

• Álmatlanság

• Nyugtalanság

• Mintha a gondolataid kávé helyett rakétát ittak volna

Nos, lehet, hogy nem a munkahelyi stressz, hanem a koffein a ludas.

A koffein egy természetes stimuláns, amit a kávé, tea, energiaitalok és még az ártatlan kinézetű csokoládé is tartalmaz. Az agyban az adenozin nevű anyag receptoraira hat – ez az anyag felel az álmosság érzéséért. A koffein tehát gyakorlatilag elhiteti az agyaddal, hogy nem vagy álmos. Csak közben felpörgeti a szívet, az idegeket… és néha az emésztést is.

A legtöbb egészséges felnőtt napi 400 mg koffeint gond nélkül elbír – ez kb. 4 csésze kávét jelent. De nem vagyunk egyformák: genetikai adottságok, anyagcsere-variációk és hormonális tényezők miatt van, aki már egy presszókávétól is fejre áll.

Fontos különbség: érzékenység ≠ allergia

A koffeinérzékenység nem ugyanaz, mint a koffeinallergia. Előbbi nem immunológiai reakció – csak a tested „túlreagálja” a stimuláló hatást. Utóbbi igazi allergia lenne, de az ritka. Az érzékenyeknél viszont már kis adag koffein is komoly tüneteket válthat ki.

Mire figyelj?

• Gyors szívverés

• Idegesség

• Szorongás

• Alvászavarok

• Kézremegés

• „Túlpörgés” érzés

Ha ezek ismerősek, érdemes csökkenteni a koffeinbevitelt. Nem csak a kávé a gyanús – ott van a tea (igen, még a zöld is!), az energiaitalok, a colafélék, sőt: a csoki is. És ne feledd: sok „mentesnek” hitt termék is tartalmaz rejtett koffeint.

Összefoglalás

A koffein egy széles körben fogyasztott stimuláns, amelyre egyesek érzékenyebbek lehetnek. Náluk már kis mennyiség is kellemetlen tüneteket okozhat – például szorongást, gyors szívverést, álmatlanságot. Figyelj a jelekre – és ha kell, válts koffeinmentesre.

4. Szalicilátok

(avagy: ha az alma, a fűszer és a gyógyszer összeesküszik ellened)

A természet zseniálisan védekezik. A növények például szalicilátokat termelnek, hogy megvédjék magukat a rovaroktól, baktériumoktól és más fenyegetésektől. Ezek a vegyületek nemcsak a növények barátai – bizonyos mennyiségben az emberi szervezetre is jó hatással lehetnek. Sőt, a szalicilátok gyulladáscsökkentőként is működnek, és kutatások szerint szerepük van a vastagbélrák megelőzésében.

Szóval eddig minden szép, zöld és egészséges.

Csakhogy: nem minden szervezet örül ezeknek a vegyületeknek. Van, akinél már kis mennyiség is komoly tüneteket okozhat. Itt nem allergiáról beszélünk, hanem szalicilát-intoleranciáról.

Hol vannak jelen?

• Gyümölcsök

• Zöldségek

• Teák

• Fűszerek

• Diófélék

• Kávé

• Méz

• Egyes gyógyszerek

• Kozmetikumok (igen, tényleg!)

A szalicilát-intolerancia tünetei:

• Orrdugulás

• Arcüreggyulladás

• Orr- és arcüregpolip

• Asztma

• Hasmenés

• Vastagbélgyulladás

• Csalánkiütés

Na most gondolj bele: egy kis mazsola a zabkásádban, egy kis narancs a salátádban, egy kis fahéj a kávédban... és már indul is a szervezeted rejtett tiltakozása.

Mit lehet tenni?

A szalicilátok teljes elkerülése szinte lehetetlen – de nem is ez a cél. A kulcs a minimalizálás és a tudatosság. Az érintetteknek érdemes kerülni a magas szaliciláttartalmú ételeket (pl. mazsola, narancs, kávé, fűszerek), valamint azokat a gyógyszereket és kozmetikumokat, amelyek tartalmazzák őket.

Összefoglalás

A szalicilátok természetes vegyületek, amelyek sok élelmiszerben, gyógyszerben és kozmetikumban megtalálhatók. Egyeseknél már kis mennyiség is tüneteket válthat ki – mint az orrdugulás, csalánkiütés vagy hasmenés. A kulcs itt is az egyéni érzékenység felismerése és kezelése.

5. Aminok

(avagy: amikor a tested nem bírja a „régi jó dolgokat” – például a savanyúkáposztát)

Emlékszel, amikor nagyi azt mondta, hogy az erjesztett ételek jót tesznek a gyomornak? Nos… ez csak részben igaz. Legalábbis nem mindenkinek.

A történet itt a hisztaminnal kezdődik – egy kis, de annál hatásosabb vegyülettel, amely természetesen megtalálható a szervezetünkben. Része az immunrendszernek, szerepe van az emésztésben, sőt még az idegrendszer is használja, mint hírvivőt. De ha túl sok van belőle? Akkor bizony baj van.

A hisztamin akkor szabadul fel nagy mennyiségben, ha a szervezeted allergénnel találkozik – ez a „tüsszögök–viszketek–könnyezem” szentháromság tipikus jelensége. De az ételintoleranciánál nem az allergén a gond, hanem az, hogy nem tudod lebontani a hisztamint, amit megeszel.

Miért nem?

A legtöbb embernél a hisztamin szépen lebomlik – köszöni, megy a dolgára. Ám ha a diamin-oxidáz (DAO) vagy az N-metiltranszferáz nevű lebontóenzimek valamiért alulműködnek (genetikailag vagy külső hatás miatt), akkor a hisztamin felgyűlik… és elkezd balhézni.

Tünetlista – avagy „hiszti” a hisztamin miatt:

• Bőrpír

• Fejfájás

• Csalánkiütés

• Viszketés

• Szorongás

• Gyomorgörcsök

• Hasmenés

• Alacsony vérnyomás

Na ugye, hogy nem csak a bélrendszer játszik itt?

Hisztaminban gazdag (vagy felszabadítást serkentő) ételek:

• Erjesztett ételek (pl. savanyúkáposzta)

• Pácolt húsok

• Aszalt gyümölcsök

• Citrusfélék

• Avokádó

• Érlelt sajtok

• Füstölt hal, füstölt ételek

• Paradicsom

• Ecet

• Író, kefir

• Bor, sör, pezsgő

És itt jön az a pont, amikor a diétás Pinterest-táblád hirtelen gyanús lesz. Mert ezek az ételek sokszor „egészségesként” szerepelnek, mégis panaszt okozhatnak, ha hisztaminintoleranciád van.

Összefoglalás

A hisztamin egy természetes, de érzékenyeknél problémás vegyület. Ha nem tud megfelelően lebomlani, kellemetlen tüneteket okozhat – bőrproblémáktól a gyomorbajokon át egészen a szorongásig. A megoldás? A gyanús ételek kizárása vagy csökkentése – és persze a DAO-enzim támogatása.

6. FODMAP-ok

(avagy: „Miért fáj a hasam az almától, mikor az egészséges?”)

A FODMAP olyan, mint egy rejtett kód az ételekben, amit nem mindenki tud dekódolni. Egy elegáns mozaikszó, ami a következőt rejti:

Fermentálható Oligo-, Di-, Monoszacharidok és PoliOlok

Ha már most feladtad a kiejtést, semmi gond – a tested sokszor ugyanígy tesz ezekkel. Ezek a kis szénhidrátmolekulák nem szívódnak fel megfelelően a vékonybélben, így lecsúsznak a vastagbélbe. Ott viszont a bélbaktériumok elkezdik erjeszteni őket. És hoppá: gáz, puffadás, hasfájás. Mintha pezsgőt öntöttél volna a beleidbe.

A tipikus tünetek:

• Puffadás

• Hasmenés

• Gázképződés

• Hasfájdalom

• Székrekedés

És ha ismerős a fenti lista, lehet, hogy nem véletlen.

FODMAP-intolerancia & IBS: gyakori kézfogó

Ez az érzékenység különösen gyakori az irritábilis bél szindrómában (IBS) szenvedőknél. Egyes kutatások szerint az IBS-esek akár 86%-a is javulást tapasztal, ha alacsony FODMAP-tartalmú étrendet követ.

Magas FODMAP-tartalmú, egyébként mégis „egészséges” ételek:

• Alma

• Lágy sajtok

• Méz

• Tej

• Articsóka

• Kenyér

• Bab

• Lencse

• Sör

Na most mondd azt, hogy nem lep meg az alma vagy a méz a listán…

És mit lehet tenni?

Nem kell örökre lemondani ezekről az ételekről. A megoldás az alacsony FODMAP diéta, ami időszakos: kiiktatás, majd lassú visszavezetés, figyelve a tüneteket. A cél nem a teljes kizárás, hanem a toleranciahatár megtalálása.

Összefoglalás

A FODMAP-ok rövid szénláncú szénhidrátok, amelyek sok élelmiszerben ott lapulnak – még a „szuperegészséges” kategóriákban is. Az érzékenyeknél panaszt okozhatnak: puffadást, gázokat, fájdalmat, hasmenést. A kulcs itt is: tudatosság, tesztelés, egyéni étrend.

7. Szulfitok

(avagy: amikor az aszalt barack nem is olyan ártatlan)

Aszalt gyümölcs, egy pohár bor, egy kis konzerv zöldség... Olyan ártatlannak tűnnek. De van bennük valami, ami a szervezetednek nem biztos, hogy tetszik: szulfit.

A szulfitok tartósítószerként működnek. (talán mindenki hallott már a „borkénről”) Meghosszabbítják az ételek és italok eltarthatóságát, megakadályozzák a barnulást, és segítenek megőrizni a termékek színét, állagát, baktériummentességét. Egyfajta ételbiztonsági testőrök – csak nem minden szervezet örül a jelenlétüknek.

Érdekesség: a szulfitok természetes módon is előfordulnak, például szőlőben és érlelt sajtokban. De a legtöbbet a feldolgozott élelmiszerekhez adják hozzá.

Tipikus szulfitos célpontok:

• Aszalt gyümölcsök

• Bor

• Almabor

• Konzervzöldségek

• Savanyúságok

• Burgonyachips

• Sör

• Tea

• Sült termékek

• ...és még sok más „rejtett hely”

A szulfitintolerancia tünetei:

• Csalánkiütés

• Bőrduzzanat

• Orrdugulás

• Vérnyomáscsökkenés

• Kipirulás

• Hasmenés

• Sípoló légzés

• Köhögés

És most jön a csavar: az asztmások különösen érzékenyek lehetnek rájuk. Súlyos esetekben a szulfitok légúti szűkületet válthatnak ki – ami egyenesen életveszélyes is lehet.

Jó tudni

Az EU-ban kötelezővé tette, hogy minden olyan terméken, amely szulfitokat tartalmaz, ezt egyértelműen fel kell tüntetni a címkén. Szóval, ha gyanakszol, ideje olvasgatni a kisbetűs részeket. Bár kérdés ki tartja be?

Összefoglalás

A szulfitok hatékony tartósítószerek, de bizonyos emberek – különösen asztmások – érzékenyen reagálhatnak rájuk. Tüneteik lehetnek enyhék (orrdugulás), de akár súlyosak is (sípoló légzés). A címkék olvasása itt nem csak hobbi, hanem túlélési stratégia.

8. Fruktóz

(avagy: a gyümölcs, ami néha túl sok a gyomornak)

A fruktóz... Az egészséges étkezés sztárja, nem igaz? Ott van minden gyümölcsben, egy kis mézben, az agávé szirupban – és persze a modern élelmiszeripar minden szegletében. De, mint minden túlzás, ez sem marad következmények nélkül.

Ez a FODMAP-családba tartozó egyszerű cukor sokak szervezetében nem tud megfelelően felszívódni. És ami nem szívódik fel, az nem marad csendben: a vastagbélbe kerül, ahol a bélbaktériumok szépen elkezdik fermentálni. Ez pedig hozza magával a kellemetlen kísérőzenekart.

A fruktózintolerancia tünetei:

• Reflux

• Gázképződés

• Hasmenés

• Hányinger

• Hasfájdalom

• Hányás

• Puffadás

És itt még nincs vége! Fruktózintolerancia gyakran társul más FODMAP-érzékenységekkel, így az érintetteknek gyakran szükséges alacsony FODMAP étrendre váltaniuk, hogy javulást tapasztaljanak.

Magas fruktóztartalmú élelmiszerek:

• Üdítő

• Méz

• Alma, almalé és almabor

• Agavé nektár

• Magas fruktóztartalmú kukoricaszirupos termékek

• Görögdinnye

• Cseresznye

• Körte

• Cukorborsó

És igen, tudjuk, hogy ezeket a gyümölcsöket sokszor „superfoodként” emlegetik. De, aki fruktózra érzékeny, annak ezek egyenesen „superpuffasztók” lehetnek.

Érdekesség

A fruktóz nemcsak emésztési zűrt okozhat – túlzott fogyasztása (főleg szirup formájában) összefüggésbe hozható elhízással, májproblémákkal és szívbetegségekkel is. Szóval nem csak a gyomrodért, de az egész testedért is érdemes figyelni rá.

Összefoglalás

A fruktóz egy természetes cukor, amely sok egészségesnek hitt ételben megtalálható – de bizonyos emberek számára emésztési poklot idézhet elő. A megoldás? Egyéni figyelem, tesztelés, és ha kell: irány a low-FODMAP út.