Napi Elixír a testnek és a léleknek
Az egészség nem csoda, hanem tudás és cselekvés kérdése. A holisztikus gyógyulás alapja a megértés.
A Napi Elixír olyan ismeretterjesztő írásokat kínál, amelyek nemcsak a fizikai jóllét, hanem a motiváció és a belső harmónia megteremtésében is segítség lehet.
Cöliákia vagy „csak” Gluténérzékenység?
A cöliákia mint autoimmun betegség
A cöliákia egy krónikus autoimmun betegség, amelyben a szervezet téves immunválaszt ad a glutén nevű fehérjére. A glutén megtalálható a búzában, árpában és rozsban. A betegség lényege, hogy a glutén fogyasztása károsítja a vékonybél nyálkahártyáját, különösen a bélbolyhokat, amelyek felelősek a tápanyagok felszívódásáért. Ennek következtében különböző hiányállapotokalakulhatnak ki, például vashiány vagy vitaminhiány. A cöliákia nem csak emésztési problémákat okoz, hanem hosszú távon más autoimmun betegségek kialakulásához is vezethet. A betegség diagnosztizálása és kezelése terén jelentős előrelépések történtek, azonban számos ismeretlen tényező továbbra is fennáll. A Society for the Study of Celiac Disease (SSCD) állásfoglalása rávilágít ezekre a hiányosságokra és a további kutatások szükségességére
Miben nyilvánul meg a betegség?
A cöliákia egyik fő jellemzője a vékonybél felszívódási zavara, amely a tápanyagok elégtelen hasznosulásához vezet. Az immunrendszer tévesen a saját szövetei ellen fordul, gyulladást okozva a vékonybél nyálkahártyáján. Ez hosszú távon a bélbolyhok pusztulását idézi elő, csökkentve a tápanyagok felszívódásának hatékonyságát. Az elhúzódó bélkárosodás nemcsak az emésztőrendszert érinti, hanem számos egyéb szervrendszert is, például az idegrendszert, a bőrt és a hormonháztartást.
Lehetséges okok
A cöliákia kialakulásának pontos mechanizmusa nem teljesen ismert, de genetikai és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszanak. A betegség kialakulására hajlamosító gének közül a legfontosabbak a HLA-DQ2 és HLA-DQ8 allélok. Az autoimmun reakciót egy külső kiváltó tényező, a glutén fogyasztása indítja el, amely fokozza a bél áteresztőképességét, lehetőséget adva az immunrendszer túlzott aktiválódására. Egyes kutatások szerint fertőzések, stressz és bélflóra-egyensúly felborulása is hozzájárulhat a betegség kialakulásához.
Tünetek
A cöliákia tünetei rendkívül változatosak lehetnek, és gyakran más betegségekkel is összetéveszthetők. A klasszikus tünetek közé tartozik a hasmenés, puffadás, hasi fájdalom és a krónikus fáradtság. Emellett a felszívódási zavar miatt hiánybetegségek is kialakulhatnak, például vashiányos vérszegénység, D-vitamin-hiány és csontritkulás. Gyermekek esetében a betegség növekedési zavart, fejlődési elmaradást okozhat. Nem gasztrointesztinális tünetek is előfordulhatnak, mint például bőrproblémák (dermatitis herpetiformis, psoriázis), idegrendszeri panaszok (depresszió, fejfájás) és hormonális zavarok.
Diagnózis és kezelés kihívásai
A cöliákia diagnosztizálása több lépcsős folyamat. Az első lépés a szerológiai vérvizsgálat, amely a cöliákiára jellemző autoantitesteket (pl. anti-tTG, EMA) keresi. Pozitív teszt esetén a következő lépés egy vékonbél-biopszia, amely a bélbolyhok károsodásának mértékét mutatja meg. Egyes esetekben genetikai teszteket is végeznek a HLA-DQ2 és HLA-DQ8 gének kimutatására. A pontos diagnózis érdekében a vizsgálatok előtt gluténtartalmú étrendet kell folytatni, mivel a gluténmentes diéta torzíthatja az eredményeket.
A cöliákia jelenlegi kezelése a szigorú gluténmentes diéta, amely nem minden esetben eredményez teljes gyógyulást vagy a vékonybél károsodásának megszűnését. Egyes betegeknél a diéta betartása ellenére is fennállhat a bélkárosodás, ami arra utal, hogy további terápiás megközelítésekre van szükség. Az SSCD állásfoglalása hangsúlyozza, hogy a gluténmentes diéta nem univerzális megoldás, és nem minden beteg számára hatékony.
Kutatási irányok és lehetőségek
A cöliákia patogenezisének jobb megértése érdekében az SSCDkiemeli a következő kutatási területek fontosságát:
- Patogenezis: A betegség kialakulásának molekuláris mechanizmusainak feltárása, különös tekintettel az immunrendszer és a bél mikrobiom közötti interakciókra.
- Diagnosztikai módszerek: Új biomarkerek azonosítása, amelyek lehetővé teszik a cöliákia korai és pontos diagnózisát, valamint a betegség aktivitásának monitorozását.
- Terápiás lehetőségek: Olyan új kezelési módok kifejlesztése, amelyek modulálják az immunválaszt vagy növelik a glutén toleranciát, ezáltal alternatívát nyújtva a gluténmentes diétával szemben.
A fenti állásfoglalások elkészítésében és alapjaiban végzett kutatásaiban számos neves kutató vett részt, akik jelentős mértékben hozzájárultak a cöliákia kutatásának előmozdításához:
- Dr. M. Ines Pinto-Sanchez: A kanadai McMaster Egyetem és a Farncombe Family Digestive Health Research Institute munkatársa, aki a cöliákia diagnosztikájában és kezelésében végzett kutatásairól ismert.
- Dr. Jocelyn A. Silvester: A Harvard Medical School és a Boston Children's Hospital kutatója, aki a cöliákia gyermekgyógyászati aspektusaira és a gluténmentes diéta hatékonyságára fókuszál.
- Dr. Benjamin Lebwohl: A Columbia Egyetem Celiac Disease Center igazgatója, aki epidemiológiai kutatásokat végez a cöliákia prevalenciájáról és a betegséghez kapcsolódó kockázati tényezőkről.
- Dr. Abdulbaqi Al-Toma: A hollandiai St. Antonius Kórház gasztroenterológiai osztályának munkatársa, aki a cöliákia diagnosztikájában és kezelésében szerzett tapasztalatáról ismert.
- Dr. Umberto Volta: Az olaszországi Bolognai Egyetem orvosi és sebészeti tudományok tanszékének professzora, aki a cöliákia szerológiai és klinikai aspektusaira specializálódott.
- Dr. Renata Auricchio: A Nápolyi Egyetem transzlációs orvostudományi tanszékének kutatója, aki a cöliákia genetikai és gyermekgyógyászati vonatkozásaival foglalkozik.
Gyermekeknél jelentkező cöliákia
Gyermekek esetében a cöliákia gyakran klasszikus tünetekkel jelentkezik, mint például krónikus hasmenés, hasi puffadás és növekedési zavarok. A diagnózis felállítása érdekében az ESsCD ajánlja a szerológiai vizsgálatok elvégzését, különösen a szöveti transzglutamináz (tTG) elleni antitestek mérését. Pozitív eredmény esetén, különösen magas tTG szinteknél, a biopszia elhagyható, és közvetlenül megkezdhető a gluténmentes diéta. Ez a megközelítés csökkenti a gyermekek terhelését és gyorsítja a kezelés megkezdését.
Felnőttek cöliákiája
Felnőtteknél a cöliákia tünetei gyakran atípusosak vagy szubklinikaiak, mint például vashiányos vérszegénység, csontritkulás vagy neurológiai panaszok. Ezért a diagnózis gyakran késik. Az ESsCD irányelvei szerint felnőtteknél a szerológiai vizsgálatok mellett a vékonybél-biopszia elvégzése is szükséges a diagnózis megerősítéséhez. A biopszia során a bélbolyhok atrófiáját és a nyálkahártya gyulladását vizsgálják. A gluténmentes diéta bevezetése felnőtteknél is alapvető fontosságú a tünetek enyhítésében és a szövődmények megelőzésében.
Nem cöliákiás gluténérzékenység (NCGS)
A nem cöliákiás gluténérzékenység (NCGS) egy olyan állapot, amelyben a gluténtartalmú ételek fogyasztása kellemetlen tüneteket okoz, de a cöliákiával ellentétben nem jár autoimmun reakcióval vagy a vékonybél károsodásával. Bár a betegség mechanizmusa még nem teljesen ismert, az érintettek számára a glutén fogyasztása puffadást, hasi fájdalmat, fejfájást és ízületi fájdalmat okozhat. Az NCGS nem társul tartós bélkárosodással, de jelentősen befolyásolhatja az életminőséget.
Miben nyilvánul meg a betegség? Tünetek.
Az NCGS hasonló tüneteket okozhat, mint a cöliákia vagy a búzaallergia, azonban nincs kimutatható autoimmun reakció vagy allergiás mechanizmus mögötte. A tünetek a gluténtartalmú ételek elfogyasztása után néhány órával vagy nappal jelentkezhetnek, majd a glutén kiiktatásával megszűnnek. A betegség nemcsak emésztési panaszokat idézhet elő, hanem idegrendszeri és gyulladásos tüneteket is, például krónikus fáradtságot, fejfájást, ízületi és izomfájdalmakat, valamint bőrkiütést vagy ekcémát. A cöliákiával ellentétben a vékonybél nyálkahártyája nem károsodik, de az érintettek gyakran tapasztalnak általános gyulladásos tüneteket és fáradékonyságot.
Lehetséges okok
A nem cöliákiás gluténérzékenység pontos oka nem ismert, de több elmélet is létezik. Egyes kutatások szerint a bélflóra egyensúlyának felborulása, a bél áteresztőképességének növekedése vagy a glutén egyes fehérjekomponensei okozhatják a tüneteket. Más feltételezések szerint nem maga a glutén, hanem a búzában található egyéb összetevők, például a FODMAP-ok (erjedő szénhidrátok) idézik elő az érzékenységet. A gyulladásos válasz és az immunrendszer túlzott reakciója is hozzájárulhat a tünetek kialakulásához.
Vizsgálata
Az NCGS diagnosztizálása kihívást jelent, mivel nincs egyértelmű laboratóriumi marker a betegség kimutatására. A diagnózis kizárásos alapon történik, vagyis először el kell végezni a cöliákia és a búzaallergia kizárására szolgáló teszteket. Ha ezek negatívak, az orvos javasolhat egy gluténmentes diétát próbaképpen. Ha a tünetek megszűnnek, majd a glutén visszavezetése után újra jelentkeznek, az megerősítheti az NCGS gyanúját.
Kutatási eredmények és megközelítések
Az NCGS patofiziológiája még nem teljesen tisztázott. Egyes kutatások szerint a tünetek hátterében a bél áteresztőképességének növekedése és az immunrendszer nem specifikus aktivációja állhat. Mások azt feltételezik, hogy nem maga a glutén, hanem a búzában található egyéb összetevők, például a FODMAP-ok (fermentálható oligo-, di-, monoszacharidok és poliolok) okozhatják a panaszokat. Egy 2018-as kettős vak, crossover vizsgálatban 59 személy vett részt, akik gluténmentes diétán voltak, és akiket gluténnel, fruktánokkal (fruktánok szénhidrátok, amelyek több fruktóz molekulából állnak, pl. inulin s a fruktooligoszacharidok (FOS) mint a búza, hagyma, fokhagyma, spárga, banán és más zöldségek, gyümölcsök és gyakran egy glükóz molekulával záródnak le) vagy placebóval teszteltek. Az eredmények szerint a bélrendszeri tünetek (különösen a puffadás) szignifikánsan magasabbak voltak a fruktánok fogyasztása után, mint a glutén esetében, ami arra utal, hogy az NCGS tüneteit inkább a fruktánok, mint a glutén okozhatják.
A nem cöliákiás gluténérzékenység egy összetett és még nem teljesen megértett állapot, amely számos embert érint világszerte. Bár a tünetek hasonlóak lehetnek a cöliákiához, az NCGS nem jár a vékonybél károsodásával és autoimmun reakcióval. A diagnózis kizárásos alapon történik, és a kezelés főként a gluténmentes diétára épül. További kutatások szükségesek az NCGS pontos mechanizmusainak feltárásához és a diagnosztikai módszerek fejlesztéséhez.
A cöliákia és nem cöliákiás gluténérzékenység közötti különbségek
Miben nyilvánul meg a glutén mindkét betegségben?
A cöliákia és a nem cöliákiás gluténérzékenység (NCGS) egyaránt a gluténtartalmú élelmiszerek fogyasztásához köthető, de különböző mechanizmusokon keresztül hatnak a szervezetre. A cöliákia egy autoimmun betegség, amelyben a glutén hatására az immunrendszer megtámadja a vékonybél nyálkahártyáját, károsítva a bélbolyhokat és gátolva a tápanyagok felszívódását. Az NCGS ezzel szemben nem autoimmun eredetű, de a glutén fogyasztása gyulladásos reakciókat és emésztési problémákatokozhat, például puffadást, fejfájást és ízületi fájdalmat.
A cöliákia elhanyagolásának következményei
A kezeletlen cöliákia hosszú távon súlyos szövődményekhez vezethet. Az állandó gyulladás és a béláteresztő képesség növekedése miatt számos társbetegség alakulhat ki:
- Autoimmun betegségek: 1-es típusú cukorbetegség, sclerosis multiplex, Hashimoto-thyreoiditis.
- Bőrbetegségek: pikkelysömör, dermatitis herpetiformis.
- Emésztőrendszeri problémák: irritábilis bél szindróma (IBS), Crohn-betegség, májbetegségek.
- Pszichés zavarok: depresszió, szorongás, figyelemzavar, memóriazavar.
- Csont- és ízületi problémák: csontritkulás, ízületi gyulladások.
- Daganatos betegségek: a tartós gyulladás növeli a vékonybélrák és a limfómák kockázatát.
A gluténérzékenység elhanyagolásának következményei
A nem cöliákiás gluténérzékenység szövődményei kevésbé súlyosak, mint a cöliákiáé, de az életminőséget jelentősen rontják. A tartós gyulladás és béláteresztés fokozhatja a következő betegségek kockázatát:
- Emésztőrendszeri panaszok: krónikus puffadás, IBS, reflux.
- Idegrendszeri és mentális problémák: fejfájás, migrén, koncentrációs zavarok, pszichés problémák (depresszió, szorongás).
- Krónikus gyulladásos betegségek: ízületi fájdalmak, autoimmun eredetű ízületi gyulladások.
- Hormonális egyensúlytalanságok: pajzsmirigyproblémák, menstruációs zavarok.
- Bőrbetegségek: pikkelysömör, ekcéma.
Tünetek különbsége
A cöliákia és az NCGS közötti egyik fő különbség, hogy a cöliákiában a glutén immunválaszt és szervkárosodástidéz elő, míg az NCGS esetében inkább gyulladásos és funkcionális tünetekdominálnak.
- Cöliákia tünetei: krónikus hasmenés, fogyás, tápanyaghiányos állapotok (pl. vashiány, csontritkulás), idegrendszeri és hormonális problémák.
- NCGS tünetei: puffadás, fejfájás, ízületi fájdalom, fáradtság, szorongás, pszichés zavarok.
Vizsgálati lehetőségek
A cöliákia diagnosztizálása több lépcsőből áll:
- Vérvizsgálat: autoantitestek kimutatása (anti-tTG, EMA).
- Bélbiopszia: a bélbolyhok károsodásának igazolására.
- Genetikai teszt: HLA-DQ2 és HLA-DQ8 jelenlétének vizsgálata.
Az NCGS diagnózisa kizárásos alapon történik:
- Cöliákia és búzaallergia kizárása vérvizsgálattal.
Gluténmentes diéta tesztelése, majd a glutén visszavezetése és a tünetek figyelése.
Cöliákia: Autoimmun reakció a gluténre
A cöliákia egy genetikai hajlamon alapuló autoimmun betegség, amelyben a glutén fogyasztása a vékonybél nyálkahártyájának károsodását okozza. A betegség prevalenciája világszerte növekszik, és számos szövődménnyel járhat, beleértve a tápanyag-felszívódási zavarokat és más autoimmun betegségek kialakulását. A diagnózis szerológiai teszteken és vékonybél-biopszián alapul. A kezelés alapja az élethosszig tartó szigorú gluténmentes diéta, amely elősegíti a bél nyálkahártyájának regenerálódását és a tünetek megszűnését.
Nem cöliákiás gluténérzékenység: Ismeretlen mechanizmusok
Az NCGS egy olyan állapot, ahol a glutén fogyasztása tüneteket okoz anélkül, hogy a cöliákia vagy a búzaallergia diagnosztizálható lenne. A tünetek hasonlóak lehetnek a cöliákiához, mint például hasi fájdalom, puffadás és hasmenés, de extraintesztinális panaszok is előfordulhatnak, mint fejfájás vagy ízületi fájdalom. Mivel nincs specifikus biomarker az NCGS kimutatására, a diagnózis kizárásos alapon történik, és a gluténmentes diéta bevezetése javulást hozhat a tünetekben
Megoldás lehet
A gluténmentes étrend (GFD) alkalmazása elengedhetetlen a cöliákiás betegek számára, és gyakran választják a nem cöliákiás gluténérzékenységben (NCGS) szenvedők is. Ezen étrend hatása a bél mikrobiota összetételére mindkét betegcsoportban jelentős kutatási terület, mivel a bélflóra változásai befolyásolhatják az emésztőrendszer egészségét és az immunválaszokat.
A bél mikrobiota szerepe
A bél mikrobiota, vagyis a bélben élő mikroorganizmusok összessége, kulcsszerepet játszik az emésztésben, a tápanyagok felszívódásában és az immunrendszer működésében. Az egészséges bélflóra egyensúlya hozzájárul a szervezet homeosztázisához, míg annak diszbiózisa különböző betegségek kialakulásához vezethet.
Gluténmentes étrend hatása cöliákiás betegeknél
Cöliákiás betegeknél a GFD bevezetése szükséges a vékonybél nyálkahártyájának regenerációjához és a tünetek megszűnéséhez. Ugyanakkor a gluténmentes étrend megváltoztathatja a bél mikrobiota összetételét. Egyes tanulmányok szerint a GFD csökkentheti a Bifidobacterium és Lactobacillus fajok arányát, amelyek jótékony hatású baktériumok, míg növelheti a potenciálisan patogén baktériumok, például az Escherichia coli jelenlétét. Ez a változás összefügghet a GFD során gyakran fogyasztott feldolgozott élelmiszerek alacsony rosttartalmával, ami kedvezőtlenül befolyásolja a bélflóra összetételét
.
Gluténmentes étrend hatása nem cöliákiás gluténérzékeny betegeknél
Az NCGS-ben szenvedőknél a GFD alkalmazása szintén gyakori a tünetek enyhítése érdekében. Azonban ezen étrend hatása a bél mikrobiotára kevésbé ismert, mivel az NCGS patofiziológiája még nem teljesen tisztázott. Néhány kutatás arra utal, hogy az NCGS-ben szenvedőknél a GFD hasonló módon befolyásolhatja a bélflórát, mint a cöliákiás betegeknél, de további vizsgálatok szükségesek ennek megerősítésére.
Kutatási eredmények és megközelítések
A GFD hatásának vizsgálata a bél mikrobiotára mindkét betegcsoportban számos kihívást rejt magában. A különböző tanulmányok eltérő módszertani megközelítései, a vizsgált populációk heterogenitása és az étrendi tényezők változatossága megnehezíti az eredmények összehasonlítását. Emellett a GFD hosszú távú hatásai a bélflórára és az általános egészségre még nem teljesen ismertek, ami további kutatásokat indokol ezen a területen.
Összegzés
A gluténmentes étrend alkalmazása mind cöliákiás, mind nem cöliákiás gluténérzékeny betegeknél befolyásolja a bél mikrobiota összetételét. Míg a GFD szükséges a cöliákiás betegek számára a vékonybél nyálkahártyájának regenerációjához, addig az NCGS-ben szenvedők esetében a GFD hatásai a bélflórára még további kutatásokat igényelnek. A bél mikrobiota egyensúlyának fenntartása érdekében fontos a megfelelő rostbevitel és a kiegyensúlyozott étrend biztosítása a GFD során.
Forrás:
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/34526700/
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/31210940/
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/34073654/
FIGYELEM!
A honlapon megjelenő írások, nem feltétlenül, és nem minden esetben egyeznek a tulajdonos véleményével. Ismeretterjesztés célját szolgálják. A termékek ismertetése esetén a táplálékkiegészítők, az idevonatkozó szabályozás értelmében, NEM gyógyszerek, NEM gyógyhatású készítmények. A termékekről megjelenő, leírások, terméktapasztalatok, NEM orvosi, egészségügyi tanácsok, CSAK az egyén személyes tapasztalatát tükrözik. Az oldalon megjelenő írások EGYIKE SEM, orvosi, természetgyógyászi tanács. Kizárólag a megismerés célját szolgálja. Az itt megszerzett ismeretek NEM alkalmasak diagnózis, illetve öndiagnózis felállítására! Betegség esetén minden esetben keresse fel a megfelelő egészségügyi szakembert.
%
FIGYELEM!
A honlapon megjelenő minden tartalom szerzői jogvédelem alatt áll.
Bármilyen felhasználásuk, kizárólag a honlaptulajdonos írásos engedélyével lehetséges!
Oldalak
Affiliate program
info@napielixir.hu