• Bipoláris zavar – hangulatzavar, amelyet mániás és depressziós időszakok váltakozása jellemez.

• Bipoláris I. típus – súlyos mániás epizódok, amelyek pszichotikus tünetekkel is járhatnak.
• Bipoláris II. típus – enyhébb mániás (hipomániás) epizódok, váltakozó depresszióval.
• Ciklotímia – enyhébb, de hosszabb távon fennálló bipoláris tünetek.

További mentális betegségek

• Pszichotikus zavarok – a valóságérzékelés zavara, téveszmék, hallucinációk jellemzik.
• Személyiségzavarok – hosszú távon fennálló, szélsőséges gondolkodási és viselkedési minták.

• Borderline személyiségzavar (BPD) – érzelmi labilitás, impulzivitás és instabil kapcsolatok jellemzik.
• Nárcisztikus személyiségzavar – túlzott önértékelés, empátiahiány és mások manipulálása.
• Antiszociális személyiségzavar – erkölcsi normák figyelmen kívül hagyása, agresszió és manipuláció.
  • Evészavarok
• Anorexia nervosa – extrém súlyvesztés és testsúlyfóbia.
• Bulimia nervosa – falásrohamok, majd kompenzáló magatartás (pl. hánytatás, túlzott testmozgás).
• Binge eating disorder (falászavar) – kontrollálhatatlan túlevés hánytatás nélkül.
  • Alvászavarok
• Inszomnia – tartós alvási nehézségek, amely az életminőséget rontja.
• Narkolepszia – hirtelen elalvásrohamok, amelyeket az agy alvás-ébrenlét szabályozási zavara okoz.
• Alvási apnoe – légzéskimaradás alvás közben, ami állandó fáradtsághoz vezethet.

14. Vérképzőszervi és immunrendszeri betegségek

Anémia (vérszegénység) – a vörösvértestek vagy a hemoglobin csökkent szintje, amely fáradtságot, sápadtságot és szédülést okozhat.

• Vashiányos anémia – a leggyakoribb típus, vashiány miatt alakul ki.

• Megaloblasztos anémia – B12-vitamin vagy folsavhiány miatt kialakuló vérszegénység.

• Sarlósejtes anémia – genetikai eredetű, a vörösvérsejtek kóros alakja miatt csökkent oxigénszállítás.

• Aplasztikus anémia – a csontvelő elégtelen működése miatt nem termelődnek megfelelő mennyiségben vérsejtek.

• Leukémia – a csontvelőben kialakuló rosszindulatú daganatos betegség, amely kóros fehérvérsejtek túltermelődésével jár.

• Akut limfoid leukémia (ALL)

• Akut mieloid leukémia (AML)

• Krónikus limfoid leukémia (CLL)

• Krónikus mieloid leukémia (CML)

• HIV/AIDS – az immunrendszert támadó vírusfertőzés, amely az immunsejtek (CD4+ T-limfociták) pusztulásához és a szervezet védekezőképességének csökkenéséhez vezet.

• Hemofília – genetikai eredetű véralvadási zavar, amely a VIII. vagy IX. véralvadási faktor hiánya miatt alakul ki, és fokozott vérzékenységet okoz.

• Limfóma – a nyirokrendszert érintő rosszindulatú daganatos betegség.

• Hodgkin-limfóma – jellemző rá a Reed-Sternberg sejtek jelenléte.

• Non-Hodgkin-limfóma (NHL) – különböző típusai léteznek, gyorsan vagy lassan előrehaladó formában.

• Mielóma multiplex – a csontvelőben található plazmasejtek daganatos betegsége, amely csontfájdalmat, vesekárosodást és immunrendszeri gyengeséget okozhat.

• Autoimmun betegségek – az immunrendszer saját sejtjeit támadja meg.

• Lupus (SLE - Szisztémás Lupusz Eritematózusz) – több szervet érintő krónikus autoimmun betegség.

• Reumatoid artritisz – az ízületeket érintő gyulladásos autoimmun betegség.

• Szklerózis multiplex – az idegrendszert érintő autoimmun betegség, amely mozgáskoordinációs és kognitív problémákat okoz.

• Vasculitis (érgyulladás) – az immunrendszer által okozott érgyulladás, amely különböző szervek működését károsíthatja.

• Immunhiányos betegségek – az immunrendszer veleszületett vagy szerzett gyengesége miatt a szervezet nem képes megfelelően védekezni a fertőzésekkel szemben.

• Veleszületett immunhiányos betegségek (pl. SCID – súlyos kombinált immunhiány).

• Szerzett immunhiányos állapotok (pl. HIV/AIDS vagy kemoterápia utáni immunhiány).

15. Genetikai betegségek

• Down-szindróma – a 21-es kromoszóma triszómiája, amely értelmi fejlődési zavarral és egyéb testi rendellenességekkel jár. • Cisztás fibrózis – a CFTR gén mutációja miatt a testben sűrű nyálka termelődik, amely károsítja a tüdőt és az emésztőrendszert. • Marfan-szindróma – kötőszöveti rendellenesség, amely a szív- és érrendszert, a szemeket és a csontokat érintheti. • Hemofília – véralvadási zavar, amely a VIII. vagy IX. véralvadási faktor hiánya miatt alakul ki. • Turner-szindróma – csak nőknél előforduló betegség, ahol az egyik X-kromoszóma részben vagy teljesen hiányzik, hormonális és fejlődési problémákat okoz. • Klinefelter-szindróma – férfiaknál egy extra X-kromoszóma jelenléte (XXY), ami hormonális eltéréseket és termékenységi problémákat okozhat. • Huntington-kór – neurodegeneratív betegség, amely az idegsejtek fokozatos pusztulásához és mozgászavarokhoz vezet. • Tay-Sachs-kór – idegrendszeri betegség, amely leginkább csecsemőkorban jelentkezik és súlyos agykárosodást okoz. • Fenilketonúria (PKU) – a fenilalanin nevű aminosav lebontásának zavara, amely kezeletlenül szellemi visszamaradottságot okozhat. • Duchenne-féle izomdisztrófia – az izmok fokozatos sorvadásával járó betegség, amely leggyakrabban fiúkat érint. • Sarlósejtes vérszegénység – a vörösvérsejtek rendellenes alakja miatt csökken a vér oxigénszállító képessége, fájdalmat és szervkárosodást okozva. • Fragilis X-szindróma – az FMR1 gén mutációja miatt kialakuló értelmi fejlődési zavar. • Albinizmus – a melanin hiánya miatt a bőr, haj és szemek világos színűek, és látási problémák is felléphetnek. • Policisztás vesebetegség – genetikai rendellenesség, amely veseciszták kialakulásához és veseelégtelenséghez vezethet. • Wilson-kór – rézanyagcsere-zavar, amely a májban és más szervekben káros rézfelhalmozódáshoz vezet.

16. Allergiás betegségek

• Szénanátha (allergiás rhinitis) – pollen, poratka, állati szőr vagy penészgomba által kiváltott orrfolyás, tüsszögés, viszketés. • Asztma – légúti allergiák (pl. pollen, por, állati szőr) vagy irritáló anyagok (pl. füst, szmog) által kiváltott légúti gyulladás és nehézlégzés. • Ételallergiák – pl. tej, tojás, földimogyoró, diófélék, szója, glutén, búza, hisztamin, hal és kagylók által kiváltott immunreakció, amely bőrtünetekkel, emésztési panaszokkal vagy akár anafilaxiával is járhat. • Csalánkiütés (urticaria) – bőrpír és viszkető hólyagok allergiás reakció következtében. • Anafilaxia – életveszélyes allergiás reakció, amely légszomjjal, vérnyomáseséssel és ájulással járhat, leggyakrabban méhcsípés, gyógyszerek vagy ételallergének váltják ki. • Ekcéma (atópiás dermatitisz) – genetikai és környezeti tényezők által kiváltott allergiás bőrgyulladás, amelyet viszketés és bőrszárazság kísér. • Kontakt dermatitisz – bizonyos anyagokkal (pl. fémek, latex, vegyszerek) való érintkezésre kialakuló bőrirritáció vagy allergiás reakció. • Gyógyszerallergia – egyes gyógyszerek (pl. szalicilátok, penicillin, ibuprofen, antibiotikumok) kiválthatnak bőrkiütést, viszketést, súlyos esetben anafilaxiát. • Rovarcsípés-allergia – darázs- vagy méhcsípés következtében fellépő túlzott immunválasz, amely duzzanattól kezdve akár súlyos anafilaxiás sokkig terjedhet. • Hideg- és hőallergia – hidegre vagy hőváltozásra jelentkező csalánkiütés vagy légúti reakciók.

17. Sérülések és traumák következményei

-Törések-Égési sérülések-Agyrázkódás-Izomszakadások

-Zúzódások

Poszttraumás stressz zavar (PTSD) – súlyos testi vagy érzelmi trauma következményeként alakulhat ki, gyakori tünetei közé tartoznak a visszatérő rémálmok, szorongás és elkerülő viselkedés.

Akut stresszreakció – egy hirtelen trauma (pl. baleset, támadás) után kialakuló rövid távú állapot, amely magában foglalhat sokkos reakciót, érzelmi kimerültséget vagy dezorientációt.

Krónikus szorongás és depresszió – tartós pszichés megterhelés hatására alakulhat ki, különösen, ha a trauma feldolgozatlan marad.

Disszociációs tünetek – egyes esetekben a trauma következtében az érintett személy leválhat az érzelmeiről, emlékeiről, vagy akár a valóságérzékelése is módosulhat.

Pszichoszomatikus betegségek – például fejfájás, emésztési problémák, magas vérnyomás, amelyek lelki é testisérülések következményei is lehetnek.

Alvászavarok – nehéz elalvás, rémálmok, éjszakai felriadások jellemzőek lehetnek traumát átélt embereknél.