Az angyalfű (Angelica archangelica) egy nagy termetű, kétéves vagy évelő növény, amelynek számos jellemzője és gyógyászati ​​felhasználása van.

Megjelenés: Az angyalfű jellegzetes megjelenésű növény, melynek vastag, hengeres szára van, és hatalmas, levelekkel rendelkező rozettát képez. A levelek szárnyaltak és fogazottak lehetnek. A második évben virágzik, és hatalmas, gömb alakú virágzatot hoz, melynek színe lehet fehér, zöldesfehér vagy sárgás.

Magasság: Az angyalfű magassága akár 2 méter is lehet, így ez egy meglehetősen nagy termetű növény.

Termőhely: Az angyalfű őshazája Északi-Európa, de mára már világszerte elterjedt. Gyakran megtalálható nedves réteken, patakok mentén, erdőszéleken és más nedves helyeken. Termesztik is a gyógyszeripar számára.

Gyógyászati ​​felhasználás: Az angyalfű gyökérét és magját hagyományosan használják gyógyászati ​​célokra. A növényben található kémiai vegyületek, például az angelicin és az angyalika-savak, gyulladáscsökkentő, görcsoldó és emésztést elősegítő tulajdonságokkal rendelkezhetnek. Az angyalfű kivonatokat alkalmazhatják emésztési problémák, ízületi gyulladások, menstruációs görcsök és más egészségügyi problémák kezelésére. Teakeverékként étvágyjavító, emésztést serkentő, vizelethajtó, vértisztító, szélhajtó, nyálkaoldó, idegerősítő, izzasztó, továbbá gyomor- és epebántalmak ellen alkalmazható. Szeszes kivonatát reuma elleni bedörzsölésekhez használják. Gyomorkeserűk készítésénél gyakran alkalmazott alkotórész. Illóolaját a likőr-, az illatszer- és a cukorkaipar használja fel. Az északi országokban a fiatal leveleket salátának és főzeléknek elkészítve is fogyasztják. Húsos levélnyelét pedig cukrozottan fogyasztják

Hatóanyagok: Az angyalfű gyökere és magja számos hatóanyagot tartalmaz, mint például az illóolajok (például angelika- és terpinenololajok), kumarinok, flavonoidok és fenolsavak. Ezek a vegyületek együttesen hozzájárulhatnak az angyalfű gyógyászati ​​hatásaihoz.